Olvadás - Juhász Árpád fotója - "Tilos az A" - Tatabánya - webmagazin
Juhász Árpád - "Tilos az A" - Tatabánya - webmagazin
Juhász Árpád a tatabányai Városi Könyvtárban - "Tilos az A" - Tatabánya - webmagazin

Érdeklődj:

Kaland, nyár, Amerika… - 1. rész - Arpadvezér amerikai útinaplója

Most, vagy soha... ÖT NAP ERDÉLYBEN - 1 rész - Zábráczky József írása

P. Horváth Zsuzsi

 

KÓBORLÓ FARKAS JÁRT TATABÁNYÁN

Juhász Árpád geológus a tatabányai Városi Könyvtárban

Juhász Árpád - "Tilos az A" - Tatabánya - webmagazin
Juhász Árpád - "Tilos az A" - Tatabánya - webmagazin
P. Horváth Zsuzsi

 

 

 

Az indiánok márpedig köztünk élnek. Igen közöttünk, itt, Magyarországon. Lehet, hogy a bőrük fehér, és a fejükön nem mindig pompázik színes tolldísz, de a szívük igazi, hamisítatlan indián szív. Ilyen indián szív dobogott már a 30-asévekben, Baktay Ervin (Heverő Bölény) író mellkasában is. S ilyen felejthetetlen „magyar indián” volt pár évtizeddel később, a nemrégiben az örök vadászmezőkre távozott énekmondó, Cseh Tamás (Füst a szemében) is. Időről-időre hátat fordítottak a civilizációnak, bevették magukat az erdőségekbe és megpróbáltak harmóniában élni a természettel.

 

A természet tisztelete és szeretete vezérelte egész életében Kóborló Farkast, azaz civil nevén Dr. Juhász Árpád geológust is, aki a Városi Könyvtár meghívására a minap Tatabányára látogatott. Könyvtári rendezvényen eddig sohasem tapasztalt érdeklődés kísérte az előadását. Többeknek csak állóhely jutott, de így is szívesen hallgatták az ország „Árpi bácsijának” színes történeteit.

 

Mai fejjel szinte elképzelhetetlennek tűnik, hogy volt idő Magyarországon, amikor egy kalandvágyó, tudásszomjas fiatalember számára elérhetetlen álom volt átlépni az országhatárt, felfedezni a Földet, s kifürkészni a Kék Bolygó titkait. Mit tehetett akkoriban a határok közé zárt felfedező lelkű ember? Megismerte mindazt, amit az adott körülmények között lehetett. Elindult a kalandok ösvényén, másfélmillió lépéssel bebarangolta Magyarország minden táját, tábortüzet gyújtott a csillagos ég alatt, és fáradhatatlanul kutatta a természet csodáit. Időközben a világ kereke nagyot fordult, a határok mára nyitva állnak, s az egykori fiatalemberből az ország ismert és elismert geológusa lett, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a tudományos ismeretterjesztés területén. Hű maradt indián nevéhez, s kóborlásai során eljutott a világ, több mint 100 országába, bár az Antarktisz felfedezésével még adós maradt önmagának. Élményeit, tapasztalatait számos természetfilmben és könyvben örökítette meg. Juhász Árpád - bár az idén betöltötte a hetvenötödik életévét- a mai napig aktívan dolgozik, jelenleg a TV2 munkatársa. „Teleki Sámuel útján” című hat részes sorozata vasárnap reggelenként - elég lehetetlen időpontban, 6.10-kor - látható a csatorna műsorán. Szomorú, de úgy látszik, hogy az illetékesek a hétköznaponként fő műsoridőben vetítésre kerülő „Ezek megőrültek” címen futó celebműsort értékesebb anyagként tartják számon, mint a világjáró Teleki hajdani útját követő magyar expedíció történetét. Szerencsére ebben a mai értéktévesztő világunkban is léteznek még olyan jó értelemben vett „őrültek”, akik Juhász Árpádhoz hasonlóan – saját zsebből finanszírozva – szerveznek olyan kutatóutakat, amelyek során megörökítik számunkra a folyamatosan változó Föld, soha vissza nem térő arcait. Fontos misszió ez, hiszen a civilizáció amőbanyúlványai, és a klíma melegedésének hatásai mára már a korábban érintetlen vidékeket is elérték, s az egykori életforma sokszor csak a filmtekercsek kockáin marad fenn.

 

Úgy gondolom, addig jó nekünk, amíg az indiánok köztünk élnek s a bölcs Kóborló Farkas meséit hallgathatjuk itt Magyarországon.

 

 

 

                                        Lejegyezte: P. Horváth Zsuzsi