Érdeklődj:
Szilvási Csaba novellái - Korábban megjelent a lapunkon
A "BODZA" irodalmi rovatunk központi oldala
Korsóda
Mivel bele nem bort töltünk,
neve "borlag" nem lehet,
nevezzük inkább "sörlegnek"
eme nemes serleget.
Nevezhetnénk "borsónak" is,
ha benne bort tartanánk,
de a borsóról csak az jut
eszünkbe, hogy "falra hányt".
Nevezzük tehát "sörsónak"
a bányász söröskorsót,
s oly finoman fogjuk kézbe,
mint a leány az orsót,
mert anyaga finom cserép,
fajansz avagy porcelán,
ami nagy hőfokon gerjedt,
mint a szép bányászleány.
Ámbár - mint a Miskakancsó -
gyakran képet visel ő,
nem olyan, mint néhány sumák
honatya, képviselő,
akikről joggal állítja
egy fő-korsókutató,
hogy egyik sem képviselő,
legfeljebb "képmutató".
Ő nem köcsög, nem is szilke,
nem is bamba és buta,
rideg, durva felületű
hideg réz- vagy ónkupa,
inkább kegytárgy, szakestélyen
úrvacsorai kehely,
azért van, hogy őbelőle
hideg, habzó sört vedelj,
és a korsógyűjtőt, aki
"söröstyén" s nem "borostyán",
nem érdekli semmi szentség,
áldozati bor ostyán,
s aki itt, a Bányásznapon
söröskorsót nézeget,
afelől a bélyeggyűjtő
nyalhat otthon bélyeget,
s lapozhat az anzikszgyűjtő
kopott képeslapokat,
vagy a papírszalvétázó....
Ő nyitja a csapokat
gondolatban, s minden korsót
habos sörrel tölt tele,
hogy ettől minden más gyűjtőt
ott egyen meg a fene.
A korsónak sör a lénye,
ettől lesz élő lénye,
s ahogy ezt megfogalmazza
Sörkhimédesz törvénye:
minden egyes söröskorsó
annyit veszt értékéből,
ahány kortyot kihörpintünk
értékes sernedvéből.
A korsó a csebrek, csöbrök,
findzsák, kancsók, ibrikek,
apró-cseprő csészék, bögrék
s kávéfőző pikszisek
között olyan, mint egy leány,
bár mint hajdan, nincs csecse,
mégis csupa kecs és kellem,
igazi csecsebecse.
Akit egy kis bájos korsó
látványa nem hoz lázba,
az menjen el bögrét nézni
a Pilvax kávéházba.
Szilvási Csaba
Szilvási Csaba novellái - Korábban megjelent a lapunkon | A "BODZA" irodalmi rovatunk központi oldala