K Ö N Y V A J Á N L Ó

 

László Tibor

Földi Pál: TURUL  NÉPE (hunok - avarok - magyarok)

Érdeklődj - László Tiborról készült korábbi cikkünk: Egy építész diplomata - G. Kovács István írása

Hasonlóan érdekes témájú írásainkból: Egy délelőtt Papp Albert festőművész műtermében

A grafika az "Árpád jöve magyar néppel" c. könyv - Felvidéki András fedélterve alapján készült
László Gyula - 50 rajz a honfoglalókról c. könyv illusztrációja alapján

Ha a gyerekeket nem érdekli a magyar történelem (ahogy minket sem érdekelt gyerekkorunkban), azért elsősorban az iskolai történelem oktatás hibáztatható. Ha minket, felnőtteket sem érdekel, azért elsősorban a politika a felelős.

Földi Pál könyve a közönyből akar kirángatni, felkelteni az érdeklődésünket, és mindent megtesz, hogy más szemmel nézzük a régmúltunkat. Azokat a bizonyos hiányzó gyökereket. Nem tudósként állít fel új elméleteket, és azokat bizonygatja, hanem inkább ismeretterjesztőként elénk tárja és rendszerezi a történetírók állításait és dokumentumait, ezeket ütköztetve és megvilágítva. Olvasmányosan végigvisz a tudománytörténeten és az őstörténetünkön, színes képet festve oda, ahol eddig csak ködöt láthattunk.

Csorba Csaba - Árpád jöve magyar néppel

 

A kiindulás és a visszatérő kérdés a két elmélet ütközése: a finnugor eredetünk vagy az ázsiai, Turáni fennsíkról való származásunk. Megvilágítja, hogy a finnugor elméletet az osztrák-német „tudósok” kreálták, hogy a rebellis magyarok szárnyait nyírbálhassák, majd ezt az orosz- és szovjetbarát „tudósok” hasonló politikai okból szinte törvényre emelték, kizárva a vita lehetőségét. És mindkét esetben a Magyar Tudományos Akadémia biztosította a magyarellenes tévtanok tekintélyét és egyeduralmát. Széchenyi foroghat a sírjában! Ma sincs másképp, csak talán a politika kevésbé diktál, inkább a tévtanok professzorai őrzik az „életművüket”, és nem óhajtanak szembesülni a mások igazságával.

 

A könyv számtalan bizonyítékot mutat fel az Ural táji őshazával szemben a Kaukázustól délre, Mezopotámia szélén és a Turáni fennsíkon való életünkre (földrajzi nevekben, korabeli leírásokban), vagy a sumér kultúra hatására (mással nem rokonítható ragozott nyelvünk, rovásírás, monda- és hitvilág). Az Aral tó és a Kaszpi tó (vagy tenger) körül olyan természeti körülmények, életfeltételek voltak, amik rendkívül kedveztek a nomád népek kialakulásának, fejlődésének. Ebből a bölcsőből származnak a szkíta lovas-nomád népek, mint a hunok, avarok, magyarok (szabirok), akik a szövetséget gyakori keresztbe házasodással kötötték meg, vér szerint is keveredve, és rokonok voltak életmódjukban, kultúrájukban is (közös a nyelvük, rovásírásuk). A rokonságról számos ókori feljegyzés szól (görögök, arabok, bizánciak majd római, orosz stb.), és még a középkori történetírók is összemossák, rokonítják a hunokat az avarokkal, majd a magyarokkal. És még nem beszéltünk a számos kora-középkori magyar történetíró kódexéről, vagy a népi emlékezetről, a székely hagyományőrzésről. Finnugor kapcsolatról a 19. századig szó sem esik, azután is csak bizonyítatlan kinyilatkoztatásként.

Képgaléria - kattints a képre!

 

Történeti konkrétumokkal, mégis regényesen írja le Földi Pál a hunok világjárását a Kínai Nagyfaltól Nyugat-Európáig, a hun származású avarok bejövetelét és országlását, majd a magyarok (szabirok) Levédiában és Etelközben való életét. Az Ázsiában rekedt hunugor törzsek egy részével (a kabarokkal) itt találkoznak, itt szövetkeznek (házasság kötéssel és vérszerződéssel). Céljuk a Kárpát-medence, melyet a hun-avar rokonok és a portyázásaik révén jól ismernek, és megfelelőbbnek, védhetőbbnek látnak, mint a kazár és besenyő szomszédság-gal terhelt Don-Donyec vidéket.

Az idáig tartó őstörténetünkről semmit sem tanultunk, de a honfoglalásról már igen. És olyan torzításban, hogy a gyereknek szégyellnie kell, hogy magyar. (Fejvesztett menekülés a besenyők elől, maroknyi barbár nép, akit megtűrnek a medence lakatlan területein a morvák meg a bolgárok, stb.) Ezzel szemben részletes és hadászatilag pontos eseménysort mutat fel Földi Pál arról, hogy milyen heroikus együttműködés, szervezettség kellett az előkészítéshez és a lebonyolításhoz (hónapokig tartott), és milyen hadászati-taktikai bravúrok övezték a közel félmillió magyar bevonulását, honfoglalását és letelepedését. Európa félelemmel és tisztelettel nyugtázta ezt, és nem besenyők verte hordának nézte a magyarokat, hanem Attila örököseinek.

Ezt követően szól még a könyv a régészeti örökségről, a nemzeti ereklyéinkről és hányatott sorsukról. Könyvtárnyi irodalma van már ezeknek, de a szerző a témát összefoglalva mentesíti az olvasót a könyvtárazástól.

Segítette volna az eligazodásunkat néhány térkép- és fotómelléklet, de megértjük, hogy erre nem volt anyagi fedezet. Megemlítem még, hogy az író tárgyi tudásához méltatlan a borító grafika, ahol a tervező-rajzoló (Frigya Design) a fegyver viselet terén teljes tájékozatlanságot mutat.

Fontos kézikönyv ez. Tanítani kellene, vagy legalább a történelem tanárokkal elolvastatni. Nem mentes a könyv a politikai indulattól, de nem is kíván az lenni. Ez a tudományos értékén csorbít ugyan, de a tárgyi objektivitás mellett vállalja, hogy ez egy szenvedélyes vitairat.

Nagyon sajnálom, hogy ezekről a kérdésekről nem lehet politikamentesen beszélni. A magyarság kérdése nem szabad, hogy politikai fegyver legyen (nemcsak a határon túl, de a határon belül is előhúzzák a politikusok a „magyar kártyát”). A baloldal úgy fél a magyarság kérdésétől, mint az ördög a szenteltvíztől, és ezzel odalöki a zászlót a szélsőségesek kezébe. Meg kellene már értenünk, hogy nincs itt helye és ideje sem a nacionalizmusnak, sem az internacionalizmusnak! A múltat nem eltörölni, hanem kutatni és megismertetni kell, az álláspontokat ütköztetni hasznos dolog, de legalább az őstörténetünket mentesítsük a politikától. Deheroizálás helyett a depolitizálás mellett török lándzsát. Legyen ez (vagy ez is) a nemzeti kiegyezés, a nemzeti minimum része.

Földi Pál szavaival: „…sok teendőnk van. Ebből az egyik, hogy visszaadjuk nemzetünknek igaz történelmét, és ezzel a magyarságnak önbecsülését.” Hozzáteszem: legyünk büszke, de nem agresszív és gyűlölködő magyarok!

 

László Tibor

 

 

 

A cikk forrásanyagát és az illusztrációkat tartalmazó könyvek:

Földi Pál
Turul Népe
ISBN: 9789632490984
László Gyula
50 rajz a honfoglalókról
ISBN: 963 11 4419 4
Kiszely István
A magyarság őstörténete
ISBN 963 8256 96 6

Csorba Csaba
Árpád jöve magyar néppel
ISBN: 9789632089935

Kárpáti Gábor Csaba
Hunok - Magyarok
ISBN: 9789638636959
E. A. Thompson
A hunok
ISBN 963 9344 95 8
Kézdy Vásárhelyi Zoltán
A magyarok útja Indiától Pannóniáig
ISBN 963-206-209-4
Endrey Antal
A magyarság erdete
Badiny Jós Ferenc
Mah-gar a magyar
ISBN 963 212 225 9
Dr. Bobula Ida
A Sumir - Magyar rokonság
ISBN 963-214-922-X