Gyilkosság a Ficak Stúdióban avagy, Orfeusz esete az ostoba lánnyal

NézőPONT - színházban járt a "Tilos az A"

P. Horváth Zsuzsi

Orfeusz Társulat -á Tatabánya Népház - OSTOBA LÁNY
P. Horváth Zsuzsi

A rozsdavörös színben játszó kora őszi délutánon francia sanzon dallama szűrődik ki a tatabányai Jászai Mari Színház Ficak Stúdiójából. A szállingózó nagyérdemű izgatott morajlással várja az Orfeusz Társulat előadásának kezdetét.

Poroszlay Sándor

Poroszlay Sándor

Marcel Achard (1899-1974) „Ostoba lány” című két felvonásos krimi-vígjátékában (rendező: László Tibor és Pápai Ferenc) egy rejtélyes gyilkosság szálait göngyölíti fel a frissen kinevezett Sévigné vizsgálóbíró. A helyszín a vizsgálóbíró kissé kopottas, patinás bútorokkal berendezett párizsi irodája (díszlet: László Tibor). Az események középpontjában Josefa, egy csinos, kikapós szobalány áll, akit a gyilkosság elsőszámú gyanúsítottjaként hallgat ki a bíró. A tűzről pattant címszereplőt alakító húsz éves Gerhát Barbara egyenrangú partnere a másik főszereplőt, Sévignét megszemélyesítő tapasztalt Poroszlay Sándornak.

Marcel Achard 1962-ben íródott darabja közben Maigret felügyelő és Poirot klasszikus, „lassú víz, partot mos” nyomozásai sejlenek fel a néző fejében. A francia szerző történet vezetése sok szempontból nem igazán szerencsés. Elsősorban a két főszereplő jellemének kibontására koncentrál, a többi szerep csak vázlatosan van kidolgozva, sőt belesző a darabba olyan szerepeket is –mint pl. a vizsgálóbíró feleségéé és a Josefát védő ügyvédé-, amelyek nem igazán mozdítják előre a cselekményt. Mindennek ellenére a közönség jól szórakozik, mert a színészek briliáns játéka, és a jó időben, jó helyen elsütött poénok folyamatosan fenntartják az érdeklődést.

Az első látásra egyszerűnek és világosnak látszó bűnügy a nyomozás során szokatlan fordulatokkal szolgál. A karrierje helyett inkább az igazságot választó vizsgálóbíró mindvégig ellenáll az ügyész nyomásának, aki a botrány elkerülése végett, gyorsan pontot szeretne tenni az ügy végére. Sévigné a tényeken túl, elsősorban az emberre kíváncsi, arra hogy ki is valójában a gyanúba keveredett lány, és mik lehetnek az indítékai. A képmutatás és álszentség hálójába belegabalyodott Josefáról lassanként kiderül, hogy nem is olyan bolond és együgyű, mint amilyennek első látásra tűnik. A vígjáték végére természetesen fény derül a gyilkos személyére, a bűnös elnyeri méltó büntetését és az ártatlanok sorsa jóra fordul.

A csaknem teltházas előadásról -a színészek többszöri visszatapsolása után-, egy könnyed, szórakoztató, sok-sok nevetéssel megtűzdelt este élményével gazdagodva távozik a színházkedvelő tatabányai közönség.

 

 

Orfeusz Társulat - Tatabánya

 

 

 

 TÁRSALGÓ

 

Gerhát Barbara (Josefa, a szobalány)

Gerhát Barbara

Az Orfeusz Társulat szemtelenül fiatal, tehetséges színésznője kedvesen mosolyogva ül le velem szemben. Közvetlenségével azonnal szimpátiát ébreszt az emberben. Elmeséli, hogy már egész kis korában beleszerelmesedett a színjátszásba. Zárkózott, csendes kislányként indult (ennek mára már nyoma sincs), de aztán az iskolai szavalóversenyeken korán megmutatkozott, hogy az Isten is a színpadra teremtette. Zsenge kora ellenére már több szinkron szerep van a háta mögött: H2O – Sellőmesék, Házi barkács, Topmodell leszek. A Vöröskereszt arcaként véradásra buzdította az embereket az országszerte kiragasztott óriásplakátokon. Reklámokban és videoklipben is szerepelt már. A Tatabánya környékén élők jól ismerhetik a hangját a Forrás Rádióból is, ahol műsorvezetőként dolgozik. Korábban tagja volt a Prológ Színházi Egyesülésnek, és gyerekként fellépett még Zubornyák Zoltán igazgatása alatt a Jászai Mari Színház „József és a színes szélesvásznú álomkabát” című előadásában is. Első főszerepét az Orfeusz Társulatban kapta. Sajnos a színházlátogató közönségnek most valószínűleg egy időre nélkülöznie kell őt, mert az Árpád Gimnázium elvégzése után idén megkezdi tanulmányait a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és média szakán.

 

Török Zsuzsa

Török Zsuzsa (Beaurevers bankár felesége)

Zsuzsa kicsit fáradtan bukkan elő a színfalak mögül. Enyhe távolságtartással kezdi a beszélgetést. Az első mosoly akkor tűnik fel az arcán, amikor 16 éves fiáról mesél, aki a nagyszínház „Olivér” című produkciójában lép fel. (Hiába, a vér nem válik vízzé.) Zsuzsa jelenleg főállásban a komoly anyagi gondokkal küzdő TKTV jól ismert műsorvezetője. A hajdani sikertelen színművészetis felvételi után sohasem távolodott el igazán a világot jelentő deszkáktól. Bár végül fotózást és kommunikációt tanult, szabadidejében előadóművészként lépett fel, és oszlopos tagja volt már az Orfeusz Társulat elődjének, a Bányász Színpadnak is. Az Orfeusz Társulat előadásain kívül a Jászai Mari Színházban hivatásos színészek között is megmérette már magát. Érdekes tapasztalatként élte meg a profi és az amatőr színjátszás közötti különbséget.

 

Gerencsér Norbert

 

Gerencsér Norbert (Mario, a fegyőr)

Norbert barátságos, kölykös mosolyú fiatalember. Egyike az Orfeusz Társulat ifjú tehetségeinek. Főállásban a tatabányai vendéglátóipart erősíti. Ő is már gyerekkorában elkötelezte magát a színjátszás mellett. Ugyan a „Bolond lány” című darabban most csak egy mellékszerepet kapott, de elmeséli, hogy egy éve már főszerepet is bízott rá a rendező. Nagy bánatára az a darab végül nem került bemutatásra, mert a túl nagy létszámú szereplőgárda miatt nagyon nehézkes volt összehozni a próbákat.

 

 

 

 

Képgaléria - kattints a képre!

 

 

Megkérdeztük a rendezőt

 

 

Ki és milyen szempontok alapján dönt a Társulatnál a darabválasztásról?

 

László Tibor

László Tibor: Ez az én dolgom egy személyben, bár néha megkonzultálom egy-két emberrel, ha bizonytalan vagyok. („Az ostoba lány” esetében nem voltak kétségeim.)
A szempontok:
- Először is, hogy mi az, amit ismerek, eszembe jut, vagy amire rátalálok.
- Mi az, ami kiosztható a mi kis társulatunkon belül a szereplők karaktere és képessége függvényében.
- Lehetőleg minél többen jussanak feladathoz.
- Mi az, ami technikai igényességében és költségvonzatában megoldható a mi szerény lehetőségeink mellett (díszlet, jelmez, stb.)
- Mi az, ami a közönség érdeklődésére is számot tarthat, és amivel mi is szívesen foglalkozunk, és ez a vígjátéki műfaj.

 

 

Egy évben hány színmű kerül feldolgozásra? Milyen hosszú egy próbafolyamat?

 

László Tibor: Átlagban évente, illetve évadonként tudunk egy-egy új bemutatóval kirukkolni, de ez sem mindig sikerül. Volt már, hogy féléves kínlódás után feladtam, nem mutattuk be, hanem kerestem más feladatot.
Ez hosszúnak tűnik, de figyelembe véve, hogy csak hetente kétszer tudunk összejönni, és akkor sem minden érintett, ez nem sok próba. Ráadásul az új darab próbái mellett életben kell tartani a játszott darabot is.
A nyári hónapok kiesnek a munkából.

 

 

Milyen forrásokból lehet finanszírozni az OTT működését?

 

Orfeusz Társulat - Az ostoba lány

László Tibor: Fenntartó szervünk, finanszírozónk nincs.
Képviselői támogatást, pályázati támogatást kapunk időnként, ez kb. 50 ezer és 150 ezer forint évente.
Ehhez jön a bevétel egy kis része: a jegyárakból levonják az ÁFÁ-t, és levonja a színház a terem- és technika bérlet költségét (30 ezer Ft előadásonként), aztán, ha marad valami, azt a számlánkon jóváírják. (Az Általatok látott előadás ráfizetéses volt.)
Az így összegyűlt pénzből fedezzük a díszlet, jelmez, nyomda és jogdíj költségeket.
Mi, a Társulat tagjai tiszteletdíjat, fellépti díjat nem veszünk fel, költséggel viszont jár ez az életmód, ahogy egyik társunk fogalmazta: "Ez az életünk luxusa!"

 

 

Mi a helyzet az utánpótlással?

 

László Tibor: Kb. 20-an vagyunk, az átlagéletkor igen magas. Ha sokan vagyunk, az sem jó, mert nem tudok mindenkinek feladatot adni, akkor meg minek tartozzon hozzánk. Ha csupa öreg van együtt, akkor nem találok kiosztható darabot. Minden korosztály képviselete az ideális, vagyis valóban fontos kérdés az utánpótlás.

Van rá példa, hogy fiatal felnőtt ember bekopogtat, hogy neki tetszik ez a dolog, hogyan csatlakozhatna. Mi fogadjuk, aztán ha találunk neki feladatot, kipróbáljuk, illetve kipróbálhatja saját magát. Van, hogy itt ragad (a bankárt játszó férfi például), és van, hogy elmarad, mielőtt még feladatot kapott volna.

A fiatalokkal még nehezebb. Nincs Tatabányán diákszínjátszás, nincs utánpótlásképzés, nincs merítési lehetőségünk. Vadászunk olyan diákokra, akik hajlandók lennének velünk dolgozni, vállaljuk, hogy foglalkozunk velük, ha hagyják, szerepet is kapnak. Azután leérettségiznek, és továbbtanulnak, elmennek Tatabányáról, és soha többet nem látjuk őket. Most is nagy gondban vagyok.

Ritka kivétel a főszerepet játszó Gerhát Barbara. Ő is tanul tovább, de nem nappalin, hanem munka mellett, így ha nem is korlátlanul, de számíthatunk rá.

 

Orfeusz Társulat - Az ostoba lány

 

Melyek az amatőr színházi lét legnagyobb nehézségei?

 

László Tibor: Beszéltünk az anyagi és utánpótlás gondokról, de a legnagyobb nehézség a véges terhelhetőségünk. Mindannyiunknak vannak családi gondjai, kötelezettségei, amiknek eleget kell tenni, bár a családtól inkább támaszt kapunk, mint korlátozást.
Súlyosabb ennél, hogy valamiből meg kell élnünk, a családot el kell tartani, dolgozunk napi 8-10 órát, jellemzően még a nyugdíjasok is, emellett kellene energiát tartalékolni a színjátszásra, szövegtanulásra, próbára. Van, aki több műszakban jár dolgozni, vannak, akik Budapestre járnak dolgozni, naponta ingáznak, van, hogy olyan fáradt aggyal érkezünk a próbára, hogy alig tudunk rákoncentrálni, és rövid idő után ásítozunk, szétesünk.
Illetve az elfoglaltságok miatt szinte sosincs ott a próbán mindenki, akinek ott kellene lennie. Ez megnehezíti a rendező és a partnerek munkáját.
Állítom, hogy csoda, ha ilyen körülmények közt mégis összeáll egy-egy előadás, és erőt ad, ha az az előadás szakmailag vállalható, és a közönség előtt sikeres.

 

Lejegyezte: P. Horváth Zsuzsi