A PASZTELLKRÉTA RABJA

Sokféle technikát kipróbáltam már életemben, de amióta elkészült az első pasztell képem, azóta nem tudok szabadulni a kis préselt festékrudacskák varázsától.

Az emberek többsége az olajképeket tartja a legtöbbre. Pedig, ha tudnák, hogy nem is olyan ördöngősség vele dolgozni! Az olaj fedőfesték, tehát, ha elrontunk valamit, akkor azt elég könnyű korrigálni. Szinte addig „gyúrhatja” a művész a képet, amíg jó nem lesz.

Én a magam részéről az akvarellesek előtt hajtok fejet. Úgy gondolhatjuk, a vízfestékkel még egy gyerek is könnyen elboldogul, pedig ez az egyik legnehezebb technika. Gyorsan kell vele dolgozni, és nemigen van lehetőség a javítgatásra. A jó akvarelles magabiztos, ügyes kezű, a múló pillanatot, a gyorsan elillanó fény-árnyék játékot örökíti meg.

Az én igazi „szerelmem” mégis a pasztell. Ezekkel a kis krétákkal igazán sokoldalúan lehet alkotni. Ezernyi lehetőség rejlik bennük. A rudakba préselt porfesték használatakor a színeket magán a papíron tudjuk keverni. Különösen érdekes látni, hogy mások miként dolgoznak vele. Sokszor elámultam már, hogy miféle varázslatokra képesek a művészek a pasztell-festés világában. Jómagam felfedezőúton vagyok ebben a varázsvilágban, s remélem, még sokáig kalandozhatok benne…

Képgaléria I.- kattints a képre!

DIÓHÉJBAN

Tatabányán születtem. Gyerekkorom óta rajzolok. A gimnázium és a kereskedelmi főiskola elvégzése után a szakmámban kezdtem el dolgozni. Fiatalon az volt az álmom, hogy restaurátor leszek, azonban nem volt elég bátorságom, vagy elég hitem az egész életemet egy az egyben feltenni a művészetre.

Most lelkes amatőrként a szabadidőmben rajzolok és festek. 16 éves korom óta tagja vagyok a tatabányai Bányász Képzőművész Körnek. Természet után szeretek dolgozni. Igyekszem meglátni a szépet, lefékezni a hétköznapok rohanását, friss szemmel megfigyelni a dolgokat. Nemcsak nézni, de látni is. Az alkotás szabaddá tesz, úgy érzem általa nyomot hagyok magam után a világban.

Képgaléria II.- kattints a képre!