folytatás…
A következő napot szállodánk strandján pihenéssel és fürdőzéssel töltöttük. Este, - csak úgy fürdőruhában - kisétáltunk a tengerpartra, és még órákig élveztük a hullámokat. Az éjszakai fürdőzés nagyon kellemes volt, ugyanis nappal túl forró a homokos part és kevés az enyhülést nyújtó árnyék.
Másnap reggel, pár óra alvás után Tunézia fővárosába, Tuniszba indultunk.
Menet közben a buszból, néhány képet készítettem Sousseről. A háttérben látható, hatalmas, több szintes háznak látszó, építmények valójában a távoli kikötőben várakozó utasszállító hajók. Ezeken utaznak az Afrikából Európába ingázó vendégmunkások.
Megérkezvén Tunézia fővárosának központjába, (a városközpontokat Medinának nevezik) első utunk a Bardo Múzeumba vezetett. Az épület egykor a Huszain bejek rezidenciája volt. A ma látható palota a 17. század végén épült. Maga az épület gyönyörű, az iszlám építészet igazi remeke. Az épületbe belépve azonnal feltűnnek a kézzel készített, míves, szimmetrikus, gipszrozettás boltívek és kupolák. Itt őrzik Észak-Afrika leggazdagabb római kori gyűjteményét. A termek padozatát és falait színes mozaikok díszítik. Itt látható a híres III. századi mozaik is, mely Virgilt és a múzsákat ábrázolja. Az antik római szobrok termében, elbűvöli az idelátogatókat a terem szimmetriája, és csodálatos építészeti megoldása. A terem galériáján lévő szószék mennyezete fából faragott, mintája kézzel festett.
Sajnos, múzeum látogatáskor mindig kevés az idő. Hamarosan továbbhaladtunk a szintén a belvárosban található bazárba. Itt nem sokat időztünk. Gyorsan megvásároltuk az otthon maradt szeretteinknek az ajándékokat, és inkább városnézésre indultunk.
Csak vacsoraidőben érkeztünk vissza a szállodánkba. Vacsora után búcsúzóul még egy nagyot fürödtünk a tengerben, hisz ez volt itt az utolsó esténk, éjszakánk.
Az utolsó reggelen korán keltünk, hogy a csomagolás után legyen időnk még egy sétára a tengerparton, ahol meglepődve láttuk, hogy nagy
előkészületek folynak. Megtudtuk, hogy ezen a napon ünnepli az ország a köztársasággá alakulásának az 50. évfordulóját. Ennek tiszteletére tarka felvonulással készült Sousse város elnökük, ben Ali fogadására, aki ez alkalomból odalátogatott. Bár a parádén már nem vehettünk részt, így is kaptunk egy kis ízelítőt a színes karneváli hangulatból.
Nem nézelődhettünk sokáig, sietnünk kellett, ugyanis az útlezárások miatt, korábban elindultunk a repülőtérre. A sok terelőút ellenére ugyan csak az utolsó pillanatban, de kiértünk a nyaralásunk végét jelentő helyszínre. Várakozás nélkül, azonnal be is szállhattunk a repülőbe. Felbőgtek a motorok, és hamarosan el is hagytuk Afrika északi partjait.
Kirándulásainkkal kapcsolatban végezetül szeretnék kedves olvasóimnak egy szívet-lelket melengető élményt elmesélni.
Idegenvezetőnk minden alkalommal egy Tunéziában született és nevelkedett fiatal hölgy volt, aki hazánkban szerzett diplomát. A családnevére nem emlékszem, de megkért minket, hogy szólítsuk Máriának. Anyanyelvünket olyan hibátlan kiejtéssel, nyelvhelyességgel beszélte, hogy fel se merült bennünk, turistákban hogy eddigi életét nem Magyarországon élte. Bármiről kérdeztük, azonnal, választékos stílusban, akcentus nélkül, hibátlanul válaszolt. Első túránk vége felé, elnézést kért, hogy ha esetleg valamelyik szót nem jól alkalmazta. Arra kért, hogy nézzük el, mert az ő anyanyelve az arab, és csak az egyetemen tanult meg magyarul. Mindnyájan meglepődtünk, mert közismert, hogy külföldieknek a mi nyelvünket még sok éves magyarországi élet után sem sikerül ily mértékben elsajátítani.
Ez az élmény tovább gazdagította a Tunéziáról őrzött szép emlékeinket. Emlékeinket az egyik legszebb afrikai üdülőparadicsomról, ahová remélem, a béke hamarosan visszaköltözik.
Kalmár Róza Mária
Szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi
Érdeklődj:
Vissza - AFRIKA KAPUJA - 1. rész Kattints itt!
Görögország, Kos szigete - Oláh Hedvig és ifj. Simon László ajánlásával | Hortobágyi Nemzeti Park - Juhász Ágnes jegyzete
Érdeklődj:
Vissza - AFRIKA KAPUJA - 1. rész Kattints itt!
Görögország, Kos szigete - Oláh Hedvig és ifj. Simon László ajánlásával | Hortobágyi Nemzeti Park - Juhász Ágnes jegyzete