De vajon hol vannak a híres festőnők? – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

 

De vajon hol vannak a híres festőnők?

 

 

De vajon hol vannak a híres festőnők? – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Napjainkban szerencsére már lépten-nyomon sok-sok női festőművész alkotásaival találkozhatunk, sőt, személyes tapasztalataim szerint az amatőr festők között túlnyomó többségben vannak a gyengébb nem képviselői. Mégis, ha visszaemlékszem a művészettörténeti tanulmányaimra, nem igazán tudok felidézni egyetlen híres festőnőt sem. Akárhogyan is töröm a fejem, mindegyre csak férfi művészeket sorakoztat fel az emlékezetem. Na jó, ez alól talán egyedül a mexikói Frida Kahlo képez kivételt, bár úgy rémlik, róla sem a tanórák keretein belül hallottam először.És mindezzel úgy hiszem, nem vagyok egyedül.

Mi lehet ennek az oka? Feltételezem, hogy ha manapság ilyen sok tehetséges női művész él a világon, akkor valószínűleg a régi korokban sem a képességek hiánya volt a probléma, nem ez volt az ok, ami miatt csak kevesen tudtak kitörni az ismeretlenség homályából.
A nő helye évszázadokon keresztül az apja, majd a férje árnyékában volt. A háztartás vezetése, és a gyermeknevelés volt a közfelfogás szerint az elfogadott női szerepkör. Esetleg, ha egy ifjú hölgyet még csinos arccal is megáldott a sors, akkor egy ideig irigyelt ékkőként pompázhatott ura és parancsolója oldalán. Az önmegvalósítás lehetősége a nők esetében a legtitkosabb vágyálmok világába lett száműzve.

A legtöbb nő estében, de szerencsére nem mindenkinél.

Elhatároztam, hogy utánanézek, hogy kik is voltak az elsők, hogy kik voltak azok a különleges képességű, öntörvényű festőnők, akik a férfiközpontú társadalomban, minden konvenciót felrúgva, sok esetben az „árral szemben úszva” is érvényesültek, s nem hagyták, hogy a tehetségük hiábavalóan sorvadjon el.

 

 

Egy erős nő, aki ecsettel állt bosszút a férfiakon

De vajon hol vannak a híres festőnők? – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Artemisia Gentileschi
- aki kortársai szerint különlegesen szép nő volt - az első női festők egyike, akiket már számon tart a művészettörténet. Caravaggio követőjeként egyike volt a legjobb barokk festőknek.
Élete kész regény (sőt időnként rémregény), nem véletlen, hogy 1997-ben olasz-francia-német koprodukcióban még filmet is forgattak róla.

1593 nyarán született Rómában Orazio Gentileschi festőművész lányaként. Tehetsége már korán megmutatkozott. Kezdetben apja műhelyében festett, ahol hamar túlszárnyalta átlagos képességű fiútestvéreit. Első jelentősebb munkája a Zsuzsanna és a vének című festmény, amelyet 1610-ben, 17 éves korában alkotott.

Artemisia még csak 12 éves volt, amikor elvesztette édesanyját.
Öt évvel később aztán a fiatal lányt újabb trauma érte, ugyanis apja egyik kollégája, Agostino Tassi, akit a lány művészeti oktatására szerződtettek, a tanítás mellett többször is megerőszakolta ifjú tanítványát.

(Megjegyzés: Az Artemisia című film feldolgozásában nem erőszakról van szó, hanem a fiatal lány és az idősebb festő között kialakult szenvedélyes szerelmi viszonyról...)De vajon hol vannak a híres festőnők? – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

Amikor a lány apja rájött a dologra, feljelentette a férfit. A tárgyalás több hónapig tartott, s közben Artemisiát megvizsgálták, hogy szűz-e vagy sem, sőt tortúrának is alávetették, amelynek során az ujjait fokozatosan bőrszíjakkal szorították el. A kínzás szerencsére nem okozott maradandó sérüléseket a kezén, így a lány továbbra is képes volt festeni. Bár a per végére Tassi bűnössége bizonyítást nyert, a nagy nyilvánosság miatt a lány jó híre visszafordíthatatlanul tönkrement. El kellett hagynia szülővárosát, Rómát, ezért apja sürgősen hozzáadta egy szerény képességű firenzei festőhöz.

Firenzében sorsa jóra fordult, s  a Medici család támogatását élvezve megbecsült udvari festővé vált. Még azt is elérte, hogy ő lett az első nő, akit a firenzei művészeti akadémia a tagjai közé fogadott.

Artemisia egész életművére rányomta bélyegét az ifjúkorában elszenvedett megaláztatás: képein keresztül állt bosszút az egész férfitársadalmon.
Gyakran örökített meg tehetetlen férfiak meggyilkolását ábrázoló, vérgőzös jeleneteket. Nem a szokásos „női” témákat festette (portrékat, virág- és gyümölcscsendéleteket, tájképeket), hanem nagy formátumú történelmi képeket, bibliai vagy mitológiai jeleneteket.
Ez addig csak a férfi festők kiváltsága volt. Képeinek főszereplői gyönyörű, erős akaratú, elszánt nők, akiknek az arcvonásai sok esetben hasonlítanak Artemisia önarcképére.

1653-ban bekövetkezett halála után művészete fokozatosan a feledés homályába sodródott. Műveit gyakran apja, vagy más festők munkáinak tulajdonították.
Munkássága csak az utóbbi évtizedekben került méltó megítélésre, s Artemisia Gentileschit mára a legnagyobb női festőművészek egyikeként ismeri a világ.

De vajon hol vannak a híres festőnők? – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/  

 

Mária Antoinette legkedvesebb portréfestője

De vajon hol vannak a híres festőnők? – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Marie Louise Élisabeth Vigée-Le Brun (1755-1842) a francia forradalom előtti Párizs szülötte. Artemisiához hasonlóan az ő édesapja is ismert festőművész volt. Marie Louise Élisabeth lett az egyik  legdivatosabb portréfestő a 18. századi Franciaországban.
Már egészen kiskorában is tehetségesen rajzolt.  Első mestere nyolcéves korától az apja volt, majd később több ismert művész is tanította. Önarcképe alapján törékeny testalkatú, bájos arcú nő volt, aki a mai kor szépségideáljának is minden további nélkül megfelelne. Még tinédzser volt, amikor már elkezdte vonzani a vagyonos megrendelőket, akik a portréjukat szerették volna megfestetni vele.

Huszonegy éves korában nőül ment Jean-Baptiste Le Brun ismert képkereskedőhöz, akinek a révén közel került a királyi udvarhoz. De vajon hol vannak a híres festőnők? – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/ Marie Antoinette francia királynéról 1779-ben készítette az első portrét, amely lelkes fogadtatásra talált, ezáltal elismerést hozott a művésznőnek és megalapozta közeli kapcsolatát a királynéval, aki bizalommal volt iránta és szívesen állt neki modellt. A királyné támogatásával népszerű lett az udvarhölgyek körében és 1785-ben felvételt nyert a Királyi Akadémiára, ahová a „Jólétet hozó béke” című képével pályázott. Később Marie Antoinette hivatalos portréfestője lett.
Laza ecsetkezelése, friss, élénk színei által komoly sikereket ért el. Modelljeit mindig hízelgő módon, büszke tartással, és a legelegánsabb ruhákban örökítette meg. Stílusa a rokokóból indult és a neoklasszicizmus irányába fejlődött, és bár előszeretettel ábrázolta modelljeit a kor divatos neoklasszicista öltözeteiben, kissé modoros ábrázolásmódja nem szakadt el teljesen a rokokótól.

A francia uralkodói családhoz és az arisztokráciához fűződő szoros kapcsolatai miatt, 1789-ben, a forradalom kitörésekor elővigyázatosságból elmenekült hazájából és hosszú vándorlásba kezdett Európa különböző királyi udvarai között. Hat évet töltött Oroszországban is, ahol megismerkedett II. Katalin cárnővel. Csak 1802-ben tért vissza Franciaországba.
A forradalom idején visszavonták a francia állampolgárságát és dezertálása miatt férje is kénytelen volt elválni tőle. Amikor végleg visszatért Párizsba, néhány művésztársa petíciója hatására állampolgársága megújult, és újra találkozott a férjével, anélkül, hogy a hivatalos házassági státust visszaállították volna.

 

 

Egy impresszionista nő a férfiak világában

De vajon hol vannak a híres festőnők? – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Berthe
Morisot (1841-1895) mindent megtett. amit társai a híres francia impresszionista festők megtettek, de mindezt fűzőben és a gardedámja kíséretében. Berthe apja ugyan csak egy magas rangú kormányzati tisztviselő volt, de felmenői között azért akad egy festőművész is: nagyapja a befolyásos rokokó festő Jean-Honoré Fragonard volt. De vajon hol vannak a híres festőnők? – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/ És hát, mint tudjuk, a vér nem válik vízzé… Berthe és a testvére Edma már fiatal lányként elkezdtek festeni. Annak ellenére, hogy nőként nem nyerhettek felvételt a hivatalos művészeti oktatási intézményekbe, a nővérek vitathatatlan tehetségükkel korán kivívták a kortárs francia festőművészek elismerését. Párizsba utaztak, hogy a Louvre-ban tanulmányozhassák és másolhassák a régi nagy elődök festményeit.

Berthe először Párizsban  Corot mellett tanult festeni, majd 1868-ban megismerkedett Édouard Manet-val, akinek a művei nagy hatást gyakoroltak rá. A feltűnő szépségű nőről Manet több portrét is festett, sőt bizonyos krónikák szerint talán a szerelem szele is megérintette őket. A későbbiekben szorosabb családi kötelék is szövődött közöttük, ugyanis Manet öccse Eugene – aki szintén festő volt - lett végül Berthe férje.

A tehetséges festőnő 1874-ben nem volt hajlandó a hivatalos Szalonban kiállítani a munkáit, ehelyett az első független impresszionista kiállításon Degas, Pissarro, Renoir, Monet, valamint Sisley társaságában mutatta be alkotásait.

Egyéni stílusa az 1870-es évek végén alakult ki. Műveinek egyediségét a könnyedén odavetett, kötetlen irányú széles ecsetvonások adják. Nagyvonalúan festett, a részletekkel egyre kevésbé törődött. Festői világára legnagyobb hatást a környező világ fényjelenségei gyakorolták. Finom hangulatú, a családi jeleneteket is megragadni képes munkáival gazdagította az impresszionisták művészetét.

1895-ben tüdőgyulladásban hunyt el. Halála után egy évvel festőtársai 394 művéből rendeztek kiállítást.

De vajon hol vannak a híres festőnők? – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

 

 

Cassatt a feminista impresszionista

De vajon hol vannak a híres festőnők? – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Mary Cassatt
(1844-1926) amerikai festőnő és grafikus bár Pennsylvaniában született, élete jelentős részét a művészet fővárosában, Párizsban töltötte. Eleinte Edgar Degas pártfogoltja volt, majd később maga is jelentős impresszionista festővé vált.
Cassatt még csak16 éves volt, amikor beiratkozott a Pennsylvaniai Szépművészeti Akadémiára, ahol bár az iskola nem váltotta be a hozzá fűzött reményeit, többek között a a feminista eszmékkel is megismerkedett. De vajon hol vannak a híres festőnők? – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/ Később Európába utazott, hogy testközelből tanulmányozhassa a régi nagy mesterek munkáit. Első jelentős sikerét 1868-ban könyvelhette el, amikor a Szalon egy portréját beválogatta a kiállítási anyagába. Az impresszionistákhoz Degas hívására csatlakozott. 1879-ben tizenegy képpel vett részt a Szalonban rendezett kiállításon. Olyan művészek között állított ki, mint Renoir, Sisley, Manet és Cézanne.
Bár az impresszionisták többsége tájakat és utcai jelenetek ábrázolt a képein, Mary Cassatt mégis a portréi által szerzett hírnevet. Képein az esetek többségében az anyaság szépségét örökítette meg.

1910-ben súlyos betegségeket diagnosztizáltak rajta. A diabétesz, a reuma és a neuralgia mellett a szürke hályog volt a legsúlyosabb. 1915-ben kénytelen volt felhagyni a festéssel, mert addigra teljesen megvakult. Még tizenegy évet élt teljes sötétségben. Ez mindenkinek, de egy festőművésznek különösen nagy csapás... Élete végéig egyetértett a szüfrazsett mozgalommal, támogatta elképzeléseiket.
1926-ban 82 éves korában halt meg Párizs mellett.

 De vajon hol vannak a híres festőnők? – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

 


A festőnő, aki erotikus virágokat alkotott

De vajon hol vannak a híres festőnők? – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Georgia O'Keeffe (1887-1986), az egyik legismertebb festőnő, aki az Újvilágban alkotott, úgy tartják, hogy ő az amerikai modernizmus anyja. Érdekesség, hogy felmenői között egy magyar származású nagyapát is találhatunk, akit hajdan az Óvilágban még Györgynek hívtak. Georgia tőle kapta a keresztnevét. De vajon hol vannak a híres festőnők? – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
A kislány egy wisconsini farmon nevelkedett, ahol hamar felfigyeltek művészi tehetségére. Mire leérettségizett, megérett benne az elhatározás, hogy művészként folytatja a pályafutását. Chicagóban, New Yorkban és a Virginia Egyetemen folytatott művészeti tanulmányokat.

Úgy gondolta, hogy a művészet célja a művész legbelső érzelmeinek és gondolatainak a kifejezése.

1924-ben szerelmi házasságot kötött a nemzetközileg ismert fotóssal és impresszárióval, Alfred Stieglitzzel. Ettől kezdve együtt éltek és dolgoztak - télen és tavasszal New Yorkban, nyáron és ősszel a Stieglitz család Lake George-beli (New York állam) birtokán - 1929-ig, amikortól Georgia nyaranta Új-Mexikóban festett.

Képi világára a legnagyobb hatást az Új-Mexikóban szerzett benyomásai gyakorolták. Témaválasztásában főként a műterme közelében található kietlen tájakra, növényekre és a sivatagban talált állati csontokra fókuszált.

Georgiát már a 20-as évek közepétől - amikor először készített felülnézetből, közelről mutatott, nagyméretű virágábrázolásokat, amelyek legismertebb képei közé tartoznak - Amerika legjelentősebb és legsikeresebb művészei között tartják számon. Sokak állítása szerint munkái jó része erősen szexuális töltetű, sőt vannak, akik O’Keefet egyenesen az erotikus művészet megteremtőjének tartják. (Még több képet láthatsz Georgiától ezen a weboldalon.)

De vajon hol vannak a híres festőnők? – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/  

 

Az isteni Frida

De vajon hol vannak a híres festőnők? – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Személyes kedvencem a mexikói születésű Frida Kahlo (1907-1954), aki véleményem szerint az egyik legszuggesztívebb festőművész a világon. Képeit összetéveszthetetlenül egyéni stílusa, és az ehhez párosuló rendkívüli kifejezőerő jellemzi.
De vajon hol vannak a híres festőnők? – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/ Mit ad Isten, Frida is dicsekedhetett magyar ősökkel, mégpedig apai nagyszülei személyében.
Életét már eleve hendikeppel kezdte, ugyanis hatéves korában gyermekbénulásban betegedett meg, s emiatt a jobb lába eldeformálódott. Ezt leplezendő fiatal lányként előszeretettel öltözött férfiruhába, majd hosszú mexikói szoknyákba. A tehuana népviselet egész életében kedvenc öltözéke maradt.

Ezzel azonban még nem ért véget a tragédiák sora. 18 éves volt, amikor egy villamosba ütközött az a busz, amelyen utazott, s ő egész életére kiható sérüléseket szenvedett. Csak sokára derült ki súlyos gerincsérülése, s hónapokra gipszfűzőbe zárták. Hiszem, hogy minden okkal történik a világon: az unalom és a fájdalom elől menekülve kezdett el festeni.

De vajon hol vannak a híres festőnők? – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
1929-ben hozzáment a nála huszonegy évvel idősebb ismert festőművészhez, Diego Riverához, akivel ezután együtt dolgoztak, s akihez élete végéig mély érzelmek kötötték. A házaspár se veled, se nélküled kapcsolatban élte az életét. 1939-ben el is váltak, hogy aztán hamarosan újraházasodjanak.
Balesete miatt az orvosok nem tanácsolták Frida számára a gyermekvállalást, ennek ellenére a nő többször is próbálkozott a teherbeeséssel, de mindig elvetélt.
Miután a világéletében csapodár férj Frida húgával is viszonyt kezdett, a nő a továbbiakban nem érezte kötelezőnek saját magára nézve sem a házastársi hűség kötelékét. Viharos szerelmi élete során számos férfival és nővel folytatott szerelmi viszonyt. 1940-ben aztán végleg elvált Riverától.
De vajon hol vannak a híres festőnők? – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/ A sorscsapások továbbra sem kímélték. A gerince egyre jobban fájt, újra acélfűzőt kellett viselnie, majd 1946-ban New Yorkban megműtötték. A műtét nem segített állapotán, emiatt súlyos depresszióba zuhant.
1948-ban a festés mellett aktívan politizáló Frida belépett a Mexikói Kommunista Pártba.
1950-től állapota még rosszabbra fordult, így tolókocsiba kényszerült. Három évvel később amputálták a jobb lábát, s ettől kezdve betegágya foglya lett. Persze mindez nem akadályozta meg abban, hogy elmenjen első önálló mexikói kiállítása megnyitójára, ahol mindenki legnagyobb megdöbbenésére ágyában fekve, díszes tehuana ruhába öltözve jelent meg.

1954-ben, betegsége ellenére részt vett egy tüntetésen, ami után tüdőgyulladást, majd tüdőembóliát kapott, s tragikusan fiatalon, 47 évesen meghalt.

Rövid, szenvedéssel és szenvedélyekkel teli élete során számos remekművet alkotott. Élete valamennyi fontos eseményét megörökítette szimbolikus, sokszor szürreális, festményein. Ő volt az első festő, aki leplezetlenül ábrázolta a női testet, a szexualitást, és olyan élményeket, amelyeket csak a nők élhetnek át.

Alakját a 2002-ben forgatott Frida című amerikai-kanadai életrajzi film idézi fel Salma Hayekkel a főszerepben. Mindenkinek jó szívvel ajánlom!

 

Források: http://hu.wikipedia.org, www.artemisia-gentileschi.com, www.biography.com, http://artportal.hu
Grafikai szerkesztés: P. Horváth Zsuzsi

 De vajon hol vannak a híres festőnők? – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/