Két szív, egy lélek – „Kettő az egyben” beszélgetés a Horváthné Elbert Mária-Horváth Péter festő házaspárral – Szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

 

Két szív, egy lélek

„Kettő az egyben” beszélgetés a Horváthné Elbert Mária-Horváth Péter festő házaspárral

 

 

 


Ha rájuk nézek, elsőként egy szó ugrik be: harmónia. Érezni lehet rajtuk az összhangot, az összetartozást, a szeretetet. Egymást támogatva, egymást ösztönözve, két félként egy egészet alkotva élik az életüket. Úgy gondolom, manapság, amikor szinte minden második házasság válással végződik, egy ilyen jó párkapcsolat igazán ritka kincsnek számít.

Marcsival és Péterrel - a lovasberényi alkotó házaspárral - néhány éve ismertük meg egymást, Péter tatabányai kiállítása kapcsán. Ott tudtam meg, azt is, hogy nyaranta festőtábort szerveznek, amelynek immár én is háromszor a résztvevője lehettem.
Egymástól függetlenül, külön-külön válaszoltak a kérdéseimre, ennek ellenére - így egymás mellé helyezve a válaszaikat - szembetűnő a hasonló világlátás és a sok-sok egymással összecsengő gondolat.

 

 


Két szív, egy lélek – „Kettő az egyben” beszélgetés a Horváthné Elbert Mária-Horváth Péter festő házaspárral – Szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Hány éve ismeritek egymást? Hogyan kezdődött?

 

Marcsi: Éppen 30 éve kötöttük össze az életünket. A kezdetek Budapestre a Kirakatrendező és Dekoratőr iskolába nyúlnak vissza, ahol csoporttársak voltunk.

 

Péter: Idén szeptemberben volt a 30. házassági évfordulónk, és 32 éve ismerjük egymást. Együtt jártunk a dekoratőr iskolába két éven keresztül és a második év végén valahogy egymásba botlottunk.

 

 

Mikor született meg bennetek az elhatározás, hogy végleg összekötitek az életeteket?

 

Marcsi: Amikor vége lett az iskolának. Az „udvarlás” időszaka mindössze 4 hónapra tehető. Nagy volt a távolság Keszthely és Lovasberény között és akkor még nem lehetett csak úgy összeköltözni. Tehát, nem maradt más, mint a hivatalos anyakönyvvezető által bejegyzett boldogító „igen”.

 

Péter: Közvetlenül ezután nyáron. Én keszthelyi vagyok, Marcsi lovasberényi, így nehéz lett volna egy távkapcsolatot hosszú időn keresztül fenntartani. Úgyhogy szeptember 10-én esküvő volt, ami lehet, hogy gyorsnak tűnik, de az idő minket igazolt: együtt vagyunk, és jól vagyunk.

 

 

Két szív, egy lélek – „Kettő az egyben” beszélgetés a Horváthné Elbert Mária-Horváth Péter festő házaspárral – Szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Ezek szerint mindketten dekoratőr iskolát végeztetek, de mára már egyikőtök sem ebből él. Mi az oka ennek?

Marcsi: Én a Gyes után helyben, Lovasberényben helyezkedtem el a művelődési házban, akkor ez tűnt praktikusnak. Később a helyi könyvtárban üresedés lett, és mivel vállaltam, hogy elvégzem a főiskolán a könyvtár szakot, így felvettek. Nem volt rossz döntés.

Péter: Szerintem az általunk tanultak nagy része már nem működik. A szakma nagy része már csak nyomaiban fedezhető fel, gondolok itt a kirakatrendezésre és a klasszikus kézzel írott plakátokra, táblákra. Nagyrészt már csak olyan kirakatok vannak, amiket az eladó kislányok rendeznek be, nincs igény komoly rendezésre. A kézírás szerepét pedig átvették a számítógépek és nyomtatók.

 

 

 

 Két szív, egy lélek – „Kettő az egyben” beszélgetés a Horváthné Elbert Mária-Horváth Péter festő házaspárral – Szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

Jelenleg mivel foglalkoztok?

 

Marcsi: Azóta is itt vagyok és Lovasberény kulturális életét mozgatom. A szépen felújított Róna József Művelődési Ház és Könyvtárban dolgozom. Nyaranta festőtábort szervezünk, év közben pedig festőkörbe járunk.

 

Péter: Azért valami közöm van még az iskolában tanultakhoz, hiszen ott szemléletet is tanultunk, vizuális nevelést is kaptunk. Készítek még ma is cégtáblát és egyéb táblákat is, csak már számítógéppel és nyomtatóval, tervezek és készítek kiadványokat – újságokat, brosúrákat -, céges arculatterveket, és honlapokat.

 

 

 

 

Két szív, egy lélek – „Kettő az egyben” beszélgetés a Horváthné Elbert Mária-Horváth Péter festő házaspárral – Szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

Mikor kezdtetek el komolyabban rajzolni?

 

Marcsi: Én még komolyan nem kezdtem el rajzolni, csak próbálgatom önmagam. Mindig is dekoráltam, motívumokat festegettem. A képfestéssel úgy 5-6 éve ismerkedem.

 

Péter: Én mindig is rajzoltam. Általános iskolában szakkörre jártam kiváló rajztanáromhoz, Riskó Erzsi nénihez. Utána művészeti középiskolába jártam Pécsen, és a dekoratőr iskolában is volt rajzképzés. Az iskolák után egy ideig kevesebbet foglalkoztam a rajzolással, a családalapítás, építkezés lekötötte minden energiánkat. Aztán a kilencvenes évek közepétől kezdődött el a komolyabb alkotói munka, ami máig is tart.

 

 

 

 



Két szív, egy lélek – „Kettő az egyben” beszélgetés a Horváthné Elbert Mária-Horváth Péter festő házaspárral – Szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Milyen technikával dolgoztok legszívesebben?

 

Marcsi: Először az olajfestéket próbáltam ki. Nagyon tetszett, azt gondoltam ennél nincs is jobb. Már nem tudom, hogyan történt, de valamiért mégis az akrilnál kötöttem ki, ami az én képeimhez jobban is illik. Élénkebbek, vidámabbak a színek, a használata is egyszerűbb.

 

Péter: Dolgozom olajjal, pasztellel, és mostanában akvarellezni is tanulok, de azért nekem az akril a kedvencem. Gyors, vizes alapú, és percek alatt szárad, így kinti munkákhoz ideális. Bár azt is el kell mondani, hogy néha pont ez a hátránya is, mert már jártam úgy, hogy negyven fokos melegben annyira gyorsan száradt, hogy képtelenség volt dolgozni. Az utcai témáimhoz nagyon jó, friss színeket lehet vele festeni, szép áttetsző felületeket tudok létrehozni, lehet vele akvarellszerűen festeni, lehet fedőfestékként kezelni, egyszóval sokoldalú anyag. Néha kiegészítem krétával, sőt mostanában szénnel és pasztellel is kevertem. Nagyon érdekes hatások születtek.

 

 

 

 

 

 

Két szív, egy lélek – „Kettő az egyben” beszélgetés a Horváthné Elbert Mária-Horváth Péter festő házaspárral – Szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Van kedvenc, vissza-visszatérő témátok, amit többször is megfestettetek?

 

Marcsi: A hagyományos, népi ihletésű témák motiválnak igazán. Gyakran festek parasztházakat, templomtornyokat, jellegzetes magyar falvakat.

 

Péter: Igen, bár igazából nem a téma fontos számomra. Egy időben állandóan vizes, esős utcát festettem és az utca, mint téma ma is megvan. De valójában engem a fény érdekel. Régebben a vizes felületek megoldásának problémája foglalkoztatott, ma inkább a fény-árnyék – tehát inkább napos témákat keresek. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a különböző színkontrasztok és színharmóniák is napirenden vannak.

 

 

 

Két szív, egy lélek – „Kettő az egyben” beszélgetés a Horváthné Elbert Mária-Horváth Péter festő házaspárral – Szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/


Hogyan jellemeznétek a másik stílusát?

 

Marcsi: Péter mindig is az impresszionisták szerelmese volt.  Egy adott pillanatot ragad meg, azt ábrázolja fény-árnyék hatásokkal, ügyelve a megfelelő kompozícióra.

 

Péter: Én biztosan a naiv festészeti stílushoz sorolnám Marcsi képeit. Vannak népies ihletésű témái, amikhez abszolút jó ez a fajta megfogalmazás, de nagyon szépen írja át az egyéb témákat is ebbe a formavilágba. Tömör, egyértelmű kifejezésmód az övé, és azt gondolom, hogy a dekoratív megjelenése miatt népszerű is. Nagyon jó, hogy teljesen más felfogás szerint dolgozik, mint én.

 

 

 

 

 


Két szív, egy lélek – „Kettő az egyben” beszélgetés a Horváthné Elbert Mária-Horváth Péter festő házaspárral – Szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Mi az, amit a képeitekkel ki szeretnétek fejezni?

 

Marcsi: A hétköznapokban a munkám során, és képeimmel is a hagyományőrzés fontosságát próbálom közvetíteni. Tisztelem a múltat, szeretem az egyszerűséget, tisztaságot, de emellett keresem a dekoratív megoldásokat. Ha mosolyt csalok bárki arcára egy-egy képemmel, már elégedett vagyok.

 

Péter: Természetesen általában van gondolat is a képeim mögött, de én nem azért festek, mert mindenáron mondani akarok valamit. Különben is azt gondolom, hogy a kész kép önálló életet él: a néző azt gondol, amit akar, hiába festettem bele a lelkemet, ha ő nem találja benne. Szerintem a képnek egy célja lehet – azon túl persze, hogy a festő kiadja magából, amit ki akar adni – ez pedig nem más, mint az, hogy valakinek örömet okozzon a látványa. A többi – pl. megbotránkoztatás stb. – nem hiszem, hogy kívánatos cél lehet, így azt is meg kell, hogy mondjam, hogy sok mai irányzattal nem értek egyet, és nem is értem. Én jól akarom magam érezni festés közben és azt akarom, hogy a néző is érezze jól magát, ha ránéz a képemre. Hogy közben esetleg gondolatot is közlök, amit ő befogad, az egy más kérdés.

 

 


Két szív, egy lélek – „Kettő az egyben” beszélgetés a Horváthné Elbert Mária-Horváth Péter festő házaspárral – Szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/


Soha nem volt köztetek rivalizálás, afféle „két dudás egy csárdában” effektus?

 

Marcsi: Soha. Sokkal jobban örülök Péter sikereinek, mint a sajátomnak.

 

Péter: Nem hiszem, hogy bármelyikünk érzett volna ilyesmit. Mi mindig segítettük egymást a munkában is és az alkotásban is. Amúgy a két különböző stílus miatt nem is igazán van ok rivalizálásra.

 

 

 

 

 

 

 Két szív, egy lélek – „Kettő az egyben” beszélgetés a Horváthné Elbert Mária-Horváth Péter festő házaspárral – Szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/Mennyire tudjátok egymást inspirálni?

 

Marcsi: Ha Péter nem festene, valószínű én sem festenék képeket. Bíztatása, építő jellegű kritikája hasznos számomra. Az ő általa vezetett szakkörben és táborban sokat lehet tőle és egymástól tanulni.

  Péter: Együtt csináljuk a Lovasberényi Alkotótábort, együtt járunk Balatonra egy másik alkotótáborba, ezen felül Marcsi is jár az általam vezetett festőszakkörre, úgyhogy bőven van alkalom az együtt alkotásra.

 

 


Két szív, egy lélek – „Kettő az egyben” beszélgetés a Horváthné Elbert Mária-Horváth Péter festő házaspárral – Szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Ösztönösen, vagy tudatosan dolgoztok?

 

Marcsi: Mindkettő igaz rám. A témákat tudatosan választom, de a stílus, amelyet festek, magam sem tudom, miért lett éppen ilyen. Valószínű, hogy ösztönös, spontán cselekedetből.

 

Péter: Az alkotás folyamata két szakaszra osztható szerintem. Először az emberben megszületik a kép, ami tulajdonképpen egy ötlet. Ez után átgondolom, hogy mit kell tennem az ötlettel, hogy kép lehessen belőle. Ez egy tudatos folyamat, amit az eddigi tapasztalatomra, tudásomra építek. Ez néha akár hetekig, hónapokig tarthat, rágja az ember a témát, és ha közben nem köpi ki, akkor jön a második szakasz, az alkotás. Ez már ösztönösnek mondható, de nyilván a tudatosan felépített koncepcióra épül.  Néha aztán persze nem egészen az lesz a végeredmény, amit az ember eltervezett, de szerintem ettől igazán izgalmas az alkotás folyamata.

 

 


Két szív, egy lélek – „Kettő az egyben” beszélgetés a Horváthné Elbert Mária-Horváth Péter festő házaspárral – Szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

Mit gondoltok, mi a jó kép titka?

 

Marcsi: Legyen egyedi, tudni lehessen ki az alkotója, számomra a legfontosabb, hogy tetsszen.

 

Péter: Nem hiszem, hogy van erre definíció. Vannak általánosan elfogadott szabályok, amiket be illik tartani az alkotás folyamán. Ilyenek a pl. kompozíciós szabályok. De attól, mert valaki az összes szabályt betartotta, még nem születik jó kép. Valahogy bele kell csempészni saját magunkat is a képbe.

 

 

 

 

 

Két szív, egy lélek – „Kettő az egyben” beszélgetés a Horváthné Elbert Mária-Horváth Péter festő házaspárral – Szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/Miben szeretnétek még továbbfejlődni?

 

Marcsi: Szeretnék egyedi lenni, úgy átfogalmazni képeket, ahogy azt még senki sem tette. Szeretném megtanulni a képszerkesztés követelményeit és szeretném, ha az ösztönös lenne számomra. Szeretnék jól rajzolni állatokat, emberi alakokat.

 

Péter: Én mindig azt mondom, hogy nincs kész kép. Ebből az is következik, hogy nincs hibátlan kép sem, így mindig van egy újabb lépcső, amire fel kell lépni. Fejlődni mindig lehet, és kell is. Az ember mindig tűzhet ki célokat magának, de ehhez tisztában kell lennie a képességeivel. Én tudom, hogy az akvarell nem az erősségem, most ez egy újabb cél, ami a technikát illeti. Festészetileg a színek jobb megismerése a célom.

 

 

 

Két szív, egy lélek – „Kettő az egyben” beszélgetés a Horváthné Elbert Mária-Horváth Péter festő házaspárral – Szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Van példaképetek?

 

Marcsi: Van, csak mindig más. Amelyik festő képe éppen megtetszik. Így vagyok az olvasással is. Az a kedvenc íróm, akinek a könyvét olvasom éppen és nagyon tetszik.

Péter: Mivel nem hivatásszerűen festek, inkább csak kedvenceim vannak. Monet az egyik, de képtelen vagyok azt az elhivatottságot produkálni, amivel ő alkotott. A mai világban lehetséges életvitelem nem teszi lehetővé azt a hozzáállást, ami az ő munkásságát jellemezte. Egyébként általában az impresszionisták a kedvenceim, az ő festészettel kapcsolatos gondolkodásmódjuk áll hozzám legközelebb.

 

 

 

Két szív, egy lélek – „Kettő az egyben” beszélgetés a Horváthné Elbert Mária-Horváth Péter festő házaspárral – Szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Mi a véleményetek? Ma Magyarországon meg lehet élni főállású festőművészként? Egyáltalán, milyen képeket lehet ma eladni?

 

Marcsi: Biztosan meglehet élni, de mi nem ebbe a kategóriába tartozunk. Azt gondolom, ma leginkább a kortárs festők absztrakt képeit lehet eladni.

 

Péter: Nem lehet megélni. Persze van néhány jó nevű festő, aki nyilván másképpen gondolja, de túl kicsi a piac ennyi festőnek. Mivel a magyar átlagember nem kapott művészeti nevelést, fogalma sincs arról, hogy mi az értékes és mi nem. Szívbaj nélkül vesznek képet a piacon ötezer forintért, sorozatban gyártott giccset. Na, ezt lehet eladni manapság.

 

 

 

Két szív, egy lélek – „Kettő az egyben” beszélgetés a Horváthné Elbert Mária-Horváth Péter festő házaspárral – Szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Fontos szempont egy kép alkotásakor az eladhatóság, vagy a mondanivaló az elsődleges?

 

Marcsi: Valakinek fontos az eladhatóság, én inkább azért festek, mert jól érzem magam alkotás közben. Sokszor még a mondanivaló sem lényeges.

Péter: Azt mondtam az előbb, hogy azt akarom: a kép kedvére legyen a nézőnek. Azonban arra nem vagyok hajlandó, hogy ezért vagy az eladhatóság érdekében lemondjak a saját örömömről.

 

Mikor határoztátok el, hogy nyaranta festőtábort szerveztek Lovasberényben?

 

Marcsi: A festőtábor ötlete eredetileg nem a miénk volt.  A szervezésben már a kezdetek óta jelen voltunk, de a szakmai munkát négy éve vette át Péter.

Péter: 1996 óta csináljuk, egyre nagyobb sikerrel.

 

 

 

Mi az, amivel elégedettek vagytok, és mi az, amit a jövőben esetleg másként szeretnétek csinálni ezzel kapcsolatban?

 

Marcsi: Minden tábor után megbeszéljük, hogy a következő évben mi az, amit másképpen teszünk. Sok mindent lehetne felsorolni, amivel elégedett vagyok, de javítani való is van bőven.

 

Péter: Mindig törjük a fejünket újabb dolgokon. Amikor én vettem át a tábor művészeti vezetését, elhatároztam, hogy itt nem csak az lesz, hogy idejönnek a festők, aztán ki-ki megy, és fest egy héten keresztül, hanem kicsit többet akartam ennél. Hiszen ide jönnek olyanok is, akik kezdők, ezért némi útmutatóra van szükségük. Ezért vezettem be, hogy most már a tábor elején van egy kis elméleti oktatás is. Igény van arra is, hogy esetleg modell után is fessünk, meglátjuk.

 Két szív, egy lélek – „Kettő az egyben” beszélgetés a Horváthné Elbert Mária-Horváth Péter festő házaspárral – Szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

 

Mi volt eddig a legnagyobb sikerélményetek?

 

Marcsi: Igaz, hogy most volt az első igazi kiállításom, de mégsem nevezném a legnagyobb sikerélménynek. Nagyobb hatása volt számomra annak, amikor egyik táborzáró kiállításon, - amely a könyvtárban volt – egy egész óvodás csoport tolongott a képem előtt, hogy nekik ez tetszik a legjobban. Persze nem tudták, hogy ki festette a képet.

Péter: Nekem mindenképpen nagy öröm, hogy Marcsi is festeni kezdett, és ez talán az én hatásom is.

 

 


Két szív, egy lélek – „Kettő az egyben” beszélgetés a Horváthné Elbert Mária-Horváth Péter festő házaspárral – Szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Mi volt az apropója a nemrégiben rendezett közös kiállításotoknak?

 

Marcsi: Különösebb apropója nem volt, meghívást kaptunk a Művészetek Házától. Az csupán a véletlennek köszönhető, hogy éppen 30 éves házasok lettünk.

 

Péter: Nem is tudom, talán annyi, hogy meghívtak a Fejér Megyei Művelődési Központba kiállítani minket. Amúgy csaknem egybe esett a 30. házassági évfordulónk a megnyitóval, de ez csak hab a tortán.

 

 

Plusz egy kérdés: Hogyan lehet egy életen át megőrizni a szerelmet?

 

Marcsi: Egy Coelho idézettel szeretnék válaszolni:

„A szeretetet éppen az tartja életben, hogy változik, nem pedig az, ha szilárdan áll és nem érik kihívások!”

 

Péter: Nem tudom. Ez olyan, mint a jó kép definíciója. Nincs rá recept. Itt is vannak normák, amiket be kell tartani, de attól még nem lesz örök életű egy házasság. Mi egymást segítve magunkat adjuk, csiszolódunk, igazodunk egymáshoz folyamatosan, ahogy az ecset igazodik a vászon rostjaihoz és persze nyomot is hagy rajta. Valahogy így.

 Két szív, egy lélek – „Kettő az egyben” beszélgetés a Horváthné Elbert Mária-Horváth Péter festő házaspárral – Szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/




Készült: 2013 őszén

Még több kép: Horváthné Elbert Mária, Horváth Péter

 

 
Fotók: Horváth Péter, lovasbereny.hu
Szerkesztés és grafikai szerkesztés: P. Horváth Zsuzsi