Blues Project – Blueseum 31. rész - Egy erősen szubjektív rocktörténet – írta: Murányi György, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

 

Murányi György:

 

BLUES PROJECT

Blueseum 31. rész - Egy erősen szubjektív rocktörténet 

 
Blues Project – Blueseum 31. rész - Egy erősen szubjektív rocktörténet – írta: Murányi György, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
A New York-i Greenwich Village-ben ringott a tengerentúli rock és fehér blues egyik bölcsője. A művész negyed rengeteg klubnak adott helyet, ahol a jazz, a folk és a country blues ismert alakjai játszottak. Felvételeik, többek között, az 1964-ben, az Elektra által megjelentetett The Blues Project antológián is megtalálhatók. Danny Kalb gitáros is szerepelt az albumon, trióban Fritz Richmond-dal és John Sebastian-nel. Utóbbi úr az Even Dozen Jug Bandból érkezett, később a pedig Lovin’ Spoonful-ban játszott, Ő adja elő a Woodstock antológia első számát, az I Had A Dream-et.

Blues Project – Blueseum 31. rész - Egy erősen szubjektív rocktörténet – írta: Murányi György, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/ Kalb 1964 novemberében, a Night Owl Club-ban hallotta Tim Hardin trióját.  Buzzy Linhart vibrafonost és Felix Pappalardi basszusgitárost, utóbbi később a Mountain-ben tűnt fel. Az ott hallott muzsika hatására, mely a blues, a rhythm and blues, a rock és a jazz ötvözete volt, elektromos hangosítású zenekart szervezett.

Blues Project – Blueseum 31. rész - Egy erősen szubjektív rocktörténet – írta: Murányi György, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
A következő év elején, a 30. utcában levő Hungarian Community Center-ben (Magyar Közösségi Ház) lépett fel az alkalmi társulat. Kalb gitározott, unokaöccse, Peter Kogan dobolt, Sam Charters zongorázott. Néhány szám erejéig beszállt a hallgatóságból két chicago-i zenész, Charlie Musselwhite szájharmonikás és Mike Bloomfield gitáros is. A kedvező fogadtatáson felbátorodva, új társak után nézett, állandó zenekar felállítását tervezte. A Danny Kalb Quartet-ben Artie Tatum ritmusgitározott, Roy Blumenfeld dobolt és Andy Kulberg basszusgitározott, első koncertjük április 3-án volt az Empire Hotelben. 

Ősszel ismét átalakult a zenekar, Steve Katz (Even Dozen Jug Band) lett a gitáros, érkezett Tommy Flanders énekes és maradt a ritmusszekció – ekkor vették fel a Blues Project nevet.

Blues Project – Blueseum 31. rész - Egy erősen szubjektív rocktörténet – írta: Murányi György, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

Első felvételükön (Violets Of Dawn/Back Door Man) Al Kooper billentyűs még, mint session-zenész játszott, csak októberben lett állandó tag. Novemberben The Blues Bag néven, négy napos rendezvény volt törzshelyükön, a Cafe Au Go Go-ban. Vegyes volt a fellépők mezőnye, blues és folk muzsikusok is színpadra léptek.


Első nagylemezükön, Live At The Cafe Au Go Go stúdió felvételek és az itt rögzített darabok is helyet kaptak. Zömében mások szerzeményeit adták elő. Going Down Louisiana (Muddy Waters), You Go, I’ll Go With You (Dixon), Catch The Wind (Donovan), I Want To Be Your Driver (Chuck Berry), Violets Of Dawn (Anderson), Back Door Man (Dixon), Jelly, Jelly (Eckstine-Hines), Spoonful (Dixon), Who Do You Love? (McDaniels). A tradicionális Alberta jazzes feldolgozása telitalálat!
A The Way My Baby Walks pedig Kulberg kompozíciója.

Flanders elhagyta a zenekart, a vele készült és később kiadott darabok ugyanezt – még a Nagy Öregeket követő – irányt mutatják. Hoochie Coochie Man (Dixon), Parchman Farm (Allison), Bright Lights, Big City (Reed).

Blues Project – Blueseum 31. rész - Egy erősen szubjektív rocktörténet – írta: Murányi György, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Igazi változást a következő album, az 1966 novemberében megjelent Projections hozta. A laza I Can’t Keep From Cryin’ Sometimes nyitja a lemezt. Egy másik verziója, trióban Kulberg-gel és Blumenfeld-del, rákerült az Elektra által megjelentetett What’s Shakin’ antológiára, öt Butterfield Blues Band, négy Lovin’ Spoonful, egy Tom Rush és három Eric Clapton And The Powerhouse felvétel mellé. A szám annyira megtetszett Alvin Lee-nek és a Ten Years After-nek, hogy első lemezükön Ők is előadták, s állandó koncertdarabjuk volt egész pályájukon. (1968. május 18. Klook’s Kleek, London – 1990. november 2.  Budapest Sportcsarnok) Muddy Waters szerzeménye, a Two Trains Running-ra szerencsére rá sem lehet ismerni. A tizenegy és fél perc alatt sok szép dolog történik. A billentyűs szerzeményében, a Flute Thing-ben több ízléses szóló hallható. Kulberg (fuvola), Kalb (gitár) és Kooper (zongora). Jimmy Reed Caress Me Baby-jéből komoly számot faragtak. Összehasonlítva az eredetivel, szembeötlő a fekete- és a fehér blues közti különbség. A gitár- és a zongorajáték fenomenális.  A többi darab, a Steve’s Song, a You Can’t Catch Me, a Wake Me Shake Me és a Cheryl’s Going Home, felejthető. Al Kooper szerette volna megváltoztatni a zenei irányvonalat, de a többiek más véleményen voltak. Kilépett és rövidesen megalapította a Blood, Sweat And Tears-et.

Blues Project – Blueseum 31. rész - Egy erősen szubjektív rocktörténet – írta: Murányi György, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
A Blues Project harmadik albumának, Live At Town Hall címe az elsőhöz hasonlóan megtévesztő volt. Az 1967. május 5-i, New York-i fellépés anyagából csak a Flute Thing került rá a lemezre. Hosszú és fárasztó szám. További két darab, az I Can’t Keep From Cryin’ Sometimes és a Wake Me Shake Me, egy korábbi, Stony Brook College-beli koncerten hangzott el. A többi nem érdemel említést.

Szétesett a zenekar, Katz követte Kooper-t a Blood, Sweat And Tears-be.

Kulberg és Blumenfeld új emberekkel készítette el a Planned Obsolescence lemezt, de ez nem hasonlít a korábbi Blues Project-re. 

A továbbiakban Seatrain név alatt adtak ki lemezeket.  
1971-ben összehozta a vakszerencse Kalb-ot és Blumenfeld-et. Ennek örömére, fel is vettek egy lemezt – Lazarus – trióban Don Kretmar-ral (basszusgitár, szaxofon), aki már a negyedik lemezen is szerepelt. Egy erős szám, egy gyönyörű blues, a Black Night van a lemezen.


Blues Project – Blueseum 31. rész - Egy erősen szubjektív rocktörténet – írta: Murányi György, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

1972-ben jött ki a következő nagylemez, The Blues Project, melyen Kalb, Kretmar, Blumenfeld, David Cohen (zongora), Bill Lussenden (gitár) és Flanders (!) szerepel.

Becsületes munka, de egyik kompozíció sem kiemelkedő.

 




1973. június 24-én, a New York-i Central Parkban, a Schaefer Festival-on lépett fel a zenekar.

Talán a nagyközönség előtt nem ismert ez a rendezvény, pedig az évek során „márkás” előadók tették itt tiszteletüket.

Arthur Brown, Modern Jazz Quartet, Miles Davis, John Lee Hooker, Ten Years After, Led Zeppelin, Jethro Tull, Frank Zappa, Iron Butterfly, Mahavishnu Orchestra, Savoy Brown és King Crimson.

 

Blues Project – Blueseum 31. rész - Egy erősen szubjektív rocktörténet – írta: Murányi György, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

Összedobtak egy finom koncertet, a számok kidolgozottak, a legjobb a Caress Me Baby (7:36). A többiek, a Louisiana Blues, az I Can’t Keep From Cryin’ Sometimes és a Two Trains Running is rendben vannak. A Kalb, Katz, Kooper, Kulberg, Blumenfeld ötös játszott.

Ezzel véget is ért a zenekar munkásságának érdemi része.

 
Ha könyv formájában is szívesen olvasnál a rockzene történetéről, akkor csatlakozz te is a facebookon a "Blueseum - szubjektív rock történet" című könyv megjelenéséért  létrehozott nyilvános csoporthoz!
 
Kövesd a Blueseumot a facebookon is!
 
Grafika: P. Horváth ZsuzsiBlues Project – Blueseum 31. rész - Egy erősen szubjektív rocktörténet – írta: Murányi György, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/