Gép az ember ellen - Létezik-e gépi kreativitás? – írta: Pardavi Balázs, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

 
   

Gép az ember ellen

Létezik-e gépi kreativitás?

 

 

Gép az ember ellen - Létezik-e gépi kreativitás? – írta: Pardavi Balázs, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
A gépi kreativitás a mesterséges intelligencia tudományának egyik ága. Azzal kérdéssel foglalkozik, hogy miként lehet felruházni a különböző számítógépes rendszereket az emberekéhez hasonló kreatív tulajdonságokkal. De mi is valójában a kreativitás? Már erre a kérdésre is nagyon nehéz válaszolnunk, hiszen a kreativitás minden egyes ember számára mást jelent. Csíkszentmihályi Mihály pszichológus, pedagógus szerint: "Kreativitásnak nevezhetjük azt a folyamatot, mely eredeti és értékes alkotást hoz létre."

Ilyen és ehhez hasonló általános érvényű megfogalmazásokon kívül nem létezik egzakt definíciója a kreativitásnak. Ebből adódóan számos kérdés merül fel a témával kapcsolatban: A kész alkotást, nevezzük kreatívnak vagy magát a folyamatot, amivel a produktum elkészült? Amennyiben egy gép kreatív módon viselkedik, úgy magát a gépet nevezhetjük kreatívnak vagy a mérnököt, aki a gépet készítette?

Gép az ember ellen - Létezik-e gépi kreativitás? – írta: Pardavi Balázs, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Tegyük fel, hogy létezik egy kreatív gépünk, amelyik képeket fest. Amennyiben a gép által készített festményeket kiállítjuk valahol, majd megkérdezzük a nézők véleményét, a többség valószínűleg kreatívnak fogja tartani az alkotót anélkül, hogy tudnák: a képeket egy mesterséges intelligencia készítette. Mi történik vajon, mit gondolnak, ha megtudják az alkotó kilétét? Feltehetően módosul a véleményük. A képek nem változnak, mindössze a megítélésük változik a művész "kreativitására" vonatkozóan.

A számítógépek egy előre beprogramozott, rögzített utasításkészlettel dolgoznak, előre megadott parancsokat hajtanak végre, míg a kreativitás megköveteli az ösztönös, sokszor kiszámíthatatlan, spontán viselkedést. Hogyan lehet összeegyeztetni ezeket a követelményeket?

Sokak szerint a kérdés megoldása a véletlen bevezetése a kreatív gépi rendszerekbe. Ellenőrzött módon végezve biztosítható, hogy a gép működése minden egyes alkalommal eltérő legyen, ezzel az újszerűség illúzióját keltve.

A téma kutatásában rejlő lehetőségek mindenképpen megérik a fáradozást. Gondoljunk csak bele, hogy milyen előnyökkel járna egy emberhez hasonlóan kreatív gép kifejlesztése! Olyan eszközhöz jutnánk, melynek segítségével korlátlan mennyiségben gyárthatnánk az új és meglepő megoldásokat és ötleteket bármely felmerülő problémánkra.

A cél tehát megfogalmazható: különleges gépek alkotása, amelyek olyan tevékenységet végeznek, amit kreatívnak ítélünk meg.

Gép az ember ellen - Létezik-e gépi kreativitás? – írta: Pardavi Balázs, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Amennyiben elemezni szeretnénk, hogy mi fogadható el emberi mértékű kreativitásnak, érdemes alávetni eredményünket az e téren etalonnak számító Turing-tesztnek. A Turing-tesztet Alan Turing találta fel az 1950-es években, még a mesterséges intelligencia kutatásának hajnalán. A teszt célja az, hogy megállapítsa, mikor tekinthetünk intelligensnek egy mesterséges gépet.

A teszt egy emberi és egy gépi alanyból áll, valamint egy kérdezőből. A kérdező feladata, hogy kérdések és az azokra kapott válaszok sorozatával megállapítsa, hogy melyik tesztalany ember és melyik gép. Természetesen mindezt anélkül, hogy látná az alanyokat, velük csakis gépírással kommunikálhat. Bár az évek során a kutatók több kritikát is megfogalmaztak a teszttel kapcsolatban, mégis máig ez az egyik legelfogadottabb módja annak eldöntésére, hogy egy mesterséges értelem valóban intelligens-e annyira, mint egy ember.

A Turing-tesztet máig nem sikerült megdöntenie egyetlen gépnek sem. 1990-ben 100 000 dolláros díjat ajánlottak fel azon mesterséges intelligencia alkotójának, aki sikeresen teljesíti a Turing-tesztet.

A gépi kreativitással foglalkozó kísérletek, tanulmányok az élet számos területét felölelik. Azonban van néhány olyan terület, ahol a kreativitás kiemelkedően fontos szerephez jut. Ilyen például a zene, a képzőművészetek, a költészet, az írás, a humor, de ezek közé sorolhatjuk például a problémamegoldást vagy a matematikai tételbizonyítást is.

 

Gép az ember ellen - Létezik-e gépi kreativitás? – írta: Pardavi Balázs, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

 

Az egyik leghíresebb kísérlet Harold Cohen robotja, melynek neve AARON. Cohen professzor közel 40 éve dolgozik a szerkezeten, 1973 óta. A történelem során ez volt az első olyan gép, amely művészi értékű képzőművészeti alkotásokat készített. AARON gyakorlatilag bármit le tud festeni, ha ismeri azt. Valójában azonban nagyon kevés dolgot ismer. A gépbe nincs előre beprogramozva a festés algoritmusa. Az eszköz képes kombinálni, illetve bizonyos szabályok mentén módosítani a beprogramozott "tudását". AARON munkáit eddig számos kiállító teremben, múzeumban mutatták be világszerte. Az általa készített képeket bizonyos tekintetben kreatívnak nevezhetjük, hiszen nincs közöttük két egyforma. Ennek ellenére meg kell jegyezni, hogy AARON csak olyan témák festésére képes, melyeket - s a rájuk vonatkozó szabályokat - már ismer.

 

Gép az ember ellen - Létezik-e gépi kreativitás? – írta: Pardavi Balázs, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

 

Egy másik nagyszabású projekt a Painting Fool nevű számítógépes program. A szoftver Dr. Simon Colton gyermeke, aki az Imperial College London-nál dolgozik. A Painting Fool meglévő festmény alapján, illetve a saját "képzelete" szerint is képes dolgozni. A program abban különbözik más grafikus szoftverektől, hogy a festés folyamatának eredménye helyett magán a folyamaton van a hangsúly, azt igyekszik szimulálni. A szoftver munkája során képes felhasználni az internet adta lehetőségeket. Elemzi a képek témáját, blogokat olvas, Google kereséseket végez. Az emberi érzelmek kifejezésének képességével 2007-ben díjat is nyert a szoftver.

A zenei területeken sem születtek kisebb eredmények, mint a képzőművészetekben. A zenében jeleskedő kreatív számítógépeknek két fő típusa létezik. Vannak olyan szoftverek, amelyek kottákat készítenek különféle zenei stílusok szerint zenekari játékra, illetve léteznek olyan programok is, amelyek önmaguk állítják elő a teljes hangzást.

 

Gép az ember ellen - Létezik-e gépi kreativitás? – írta: Pardavi Balázs, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

 

Az előbbi csoport egyik leghíresebbje az Iamus nevű szuperszámítógép. A maga 305 db AMD processzorával, 704 Gb memóriájával és 70 Tb háttértárával klasszikus zenekari műveket képes írni, méghozzá kevesebb, mint 8 perc alatt előállítva a kottát pdf-ben, az mp3-mat, valamint a midi fájlt.  A számítógépet a Málagai Egyetemen fejlesztették és már több előadáson is túl van. Műveit Bartók szerzeményeihez hasonlítják. Darabjait a Londoni Szimfonikus Zenekar is játssza. A gép apró "atomokat" generál, majd ezeket kombinálva, módosítva egyre hosszabb és hosszabb darabokat állít elő. Habár műveinek nagy része klasszikus stílusú, Iamus képes más műfajokban, illetve bármilyen hangszerre zenét szerezni. Azonban annak ellenére, hogy kifejezetten jók a szoftver által írt darabok, valamint a több ezer generált szerzemény között óhatatlanul felbukkan egy-két zseniális darab, mindig is szükség lesz az emberekre, akik eljátsszák a számokat, ezáltal lelket öntve beléjük.

 Gép az ember ellen - Létezik-e gépi kreativitás? – írta: Pardavi Balázs, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

Érdemes megemlíteni David Cope amerikai zeneszerző szoftverét is, mely az EMI nevet kapta (Experiments in Musical Intelligence). Az EMI meglévő műveket elemez, majd ezeket feldolgozva azonosítja a szerző stílusjegyeit. Az új darabok előállításához ezeket a mintákat használja fel a szoftver.

Egy hasonlóan érdekes kezdeményezés a Sony egyik munkatársának projektje, a Continuator. Ez az eszköz arra hivatott, hogy valós időben megtanulja egy emberi művész stílusjegyeit, majd ezt felhasználva a művész stilisztikájának megfelelő szerzeményeket készítsen.

 

 

Az írott műveket tekintve már nehezebb problémával szembesülnek a gépek. Egy költemény olyan szintű komplexitást jelent struktúrájában, kifejezés technikájában, jelentés tartalmában, amit rendkívül nehezen lehet számítógép segítségével imitálni. Ígéretes kísérletek természetesen léteznek. Egy említésre méltó például a Kim Binsted által készített JAPE (Joke Analysis & Production Engine) néven ismert szoftver. A programot elsősorban viccek, anekdoták generálására fejlesztették ki. Összetettebb poénok kitalálására ugyan nem képes, de az általa gyártott egyszerű szóviccek nagy részét humorosnak találják az emberek. Egy példa JAPE által generált szóviccre:

Gép az ember ellen - Létezik-e gépi kreativitás? – írta: Pardavi Balázs, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/"What kind of E.T. drinks beer?" "An ale-ian."

A költészet mezejére lépve kerülhet szóba a Flowerewolf nevű szoftver, mely egy lexikon segítségével dolgozik, és saját stílusa szerint alkot verses költeményeket. A Flowerewolf nevet a szoftver "találta ki" saját maga számára és nem mellesleg egy palindrom (szójáték). A szoftver ismeri a gyakori költői eszközöket, mint az alliteráció vagy a rímek.

Az írott gépi kreativitás talán legnépszerűbb kísérletei az úgynevezett beszélgető botok (chatter bots). Ilyen szoftverek több céllal is készültek. A CleverBot nevű webalkalmazást Rollo Carpenter fejlesztette ki. Egy 2011-es rendezvényen 59.3%-ot ért el a Turing-teszten, míg az emberi referencia 63.3%-ot. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy látatlanban az emberek nagy része nem tudja megmondani, hogy valójában egy számítógépes szoftverrel beszélget. A program a felhasználók kérdéseit és válaszait felhasználva folyamatosan tanul, bővíti tudását. Célja, hogy kulcsszavak és szóösszetételek segítségével párbeszédet imitáljon a felhasználóval.

 

Gép az ember ellen - Létezik-e gépi kreativitás? – írta: Pardavi Balázs, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

 

A beszélgető botokat manapság már a nagyközösség is rendszeresen használja. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az Apple cég - mostanában igencsak felkapott - Siri nevű szoftvere. Ez az alkalmazás mobiltelefonra érhető el és hasonlóan CleverBot-hoz, párbeszédet folytat felhasználójával. A különbség annyi, hogy az Apple megoldása képes a beszélt szöveget elemezni, majd ezt feldolgozva szintén hangosan válaszolni a feltett kérdésre.

Gép az ember ellen - Létezik-e gépi kreativitás? – írta: Pardavi Balázs, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/A gépi kreativitás kutatási területe még ma is igen nyitott. A témát már évtizedek óta kutatják, mégis nagyjából napjainkra értük el azt a szintet, azt a színvonalat, ahonnan már ki lehet jelenteni: a gépek néhány esetben tényleg képesek olyan műveket alkotni, melyekről a külső szemlélő nehezen tudja megmondani, hogy emberi alkotás-e. A fent bemutatott eszközök közül azonban szinte mindegyiknek szüksége van valamilyen téren emberi segítségre működéséhez.

Úgy gondolom, a jövőben nem kell attól tartanunk, hogy a kreatív gépek elterjedésével mindent elárasztanának a kreatívnak nevezett, de tömegesen generált alkotások. Pont ellenkezőleg, ebben az esetben az emberi kreativitás értéke csak nőni fog, hiszen meg kell majd becsülni. Ezzel egyetemben mind a pszichológia, a filozófia, illetve a mesterséges intelligencia kutatás egy nagyon fontos lépcsőjének tekintem a gépi kreativitás vizsgálatát, s remélem a terület fejlődése az eddigiekhez hasonló töretlen lendülettel halad tovább a jövőben is.

 

 

Források:
 http://www.thinkartificial.org/artificialcreativity/original-thoughts-intro/, http://www.thinkartificial.org/artificial-creativity/,  http://plato.stanford.edu/entries/turing-test/, http://www.loebner.net/Prizef/loebner-prize.html, http://www.aaai.org/ojs/index.php/aimagazine/article/view/2252/2098,  http://www.viewingspace.com/genetics_culture/pages_genetics_culture/gc_w05/cohen_h.htm,  http://www.dailymail.co.uk/sciencetech/article-2092286/The-Monet-machine-Art-ificial-painter-improvises-works--surprises-creator.html,  http://winelib.com/wiki/Iamus_(computer), http://www.guardian.co.uk/music/2012/jul/01/iamus-computer-composes-classical-music, http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=7&cad=rja&ved=0CG8QFjAG&url=http%3A%2F%2Fhomepages.gac.edu%2F~wolfe%2F385%2F2003S%2Ftalks%2Fgrischmi%2FEMIPresentation.ppt&ei=aCzGUITdHNDXsgbn2YGABw&usg=AFQjCNEKeocf9NYxuithTTS9wb2qSjiIxg&sig2=K7tk1Q05X64X1Mbx4T68bw, http://www.csl.sony.fr/~pachet/continuator.html, http://www.lyons42.com/seminars/HofstPunsAndHumor.html, http://nodebox.net/code/index.php/Flowerewolf, http://cleverbot.com/

 

Grafika: P. Horváth Zsuzsi

 

Gép az ember ellen - Létezik-e gépi kreativitás? – írta: Pardavi Balázs, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/