Egy reneszánsz ember – Beszélgetés Grosschmid Erik báb- és díszlettervezővel – szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

Egy reneszánsz ember

Beszélgetés Grosschmid Erik báb- és díszlettervezővel

                                         

 

 

Egy reneszánsz ember – Beszélgetés Grosschmid Erik báb- és díszlettervezővel – szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Ifjúkorom nagy-nagy példaképe a toszkán polihisztor Leonardo da Vinci, akit a reneszánsz ember őstípusának is tartanak. Csodáltam a tájékozottságát, a kreativitását, azt, ahogy otthonosan mozgott az élet majd’ minden területén. Kíváncsian kutatta az őt körülvevő világ titkait, szüntelenül kitalált, feltalált, vagy megújított valamit.

Szerencsére minden korban – így napjainkban is - születnek ilyen sokoldalú tehetséggel megáldott reneszánsz emberek.
Egyikük Grosschmid Erik báb- és díszlettervező, akivel a tatabányai Vértes Agorájában 2014. szeptember 12-én, pénteken 17 órakor nyíló "Ember van benne!" című kiállítása apropóján beszélgettem.

 

Névjegy: Grosschmid Erik 1971-ben született Debrecenben. Blattner Géza-díjas báb- és díszlettervező. Jelenleg Kecskeméten él, és szabadúszóként dolgozik. Nős, három gyermek édesapja.

 Egy reneszánsz ember – Beszélgetés Grosschmid Erik báb- és díszlettervezővel – szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

Debrecenben születtél, de Tatabányán jártál gimnáziumba. Hogy kerültél annak idején Tatabányára?

A szüleim révén, akik Debrecenben voltak egyetemisták (én az egyetemi éveik alatt születtem), s a diploma megszerzése után Tatabányán kaptak állást.


Mennyi ideig laktál a városban?

Kiskoromban kerültem oda és egészen az érettségiig ott éltem.


Van még most is valamilyen kötődésed Tatabányához?

Igen, a családom egy része még mindig ott él.


A gimnázium elvégzése után mi történt veled?

Érettségi után elmentem dolgozni az Állami Pénzverdébe Budapesten, mert nagy fiatalos indulattal önellátó szerettem volna lenni. A pénzverdében ezüstműves ötvösök közé kerültem. Köztük dolgoztam egy évig. Annyira megtetszett, hogy felvételiztem a Práter utcai ötvös szakmunkásképzőbe. El is végeztem. Igazából, szakmám szerint aranyműves ötvös, drágakő foglaló, és drágakő szakértő vagyok. Az iskola után egy évig katona voltam, és utána kerültem bele abba a körbe, ahol a szakmámat űzhettem. Akkoriban már Szegeden éltem, és ott dolgoztam egy ötvös ipari kft-nél, ahol ékszerjavításokkal foglalkoztunk. Az ötvös mesterséget végül azért hagytam el, mert kicsit szűkösnek találtam a kereteket. Egy dekorációs stúdióba mentem dolgozni, mert nagyon érdekelt a szitanyomdászat. Később kitaláltam, hogy egyedül is lehetnék szitanyomdász. Nem jött össze. Ezután teljesen véletlenül kerültem a bábszínházba. Akkor már Kecskeméten éltem. Egy ismerősöm - aki ott volt bábszínész - beajánlott a Ciróka Bábszínház műhelyébe 1996-ban.

 

Egy reneszánsz ember – Beszélgetés Grosschmid Erik báb- és díszlettervezővel – szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

 

Egy ilyen bábkészítő műhelyben hányan dolgoznak?

Általában egy-két ember. Én nagyon szerencsésnek mondhatom magam ez ügyben, mert nagyon megtalált ez a munka. Nagyon gyorsan beilleszkedtem, nagyon gyorsan felvettem a ritmust, és hát az, amit korábban az ötvösségben szűknek találtam - hogy kis helyen kell dolgozni, szűk környezetben és csak néhány munkafolyamatot lehet végezni - megszűnt, és hirtelen az anyagok hatalmas tárházával találtam magam szemben, és rengeteg feladatot kaptam. Az egész nagyon izgalmas volt. Mindegyik színházi előadás más technikával, más anyagokból épült fel. Mindegyik előadás hozott magával egy problémakört, amit meg kellett oldani. Tulajdonképpen nekem ez a cirókás hat év volt az az iskola, amiből aztán a későbbiekben építkezni tudtam.

Egy reneszánsz ember – Beszélgetés Grosschmid Erik báb- és díszlettervezővel – szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

Ezek szerint bábkészítőként kezdted, és csak utána lettél tervező…

Igen. Én a tervezéssel kapcsolatban nem végeztem semmiféle felsőfokú iskolát. A hatéves bábszínházi gyakorlatom után jókor voltam jó helyen. A bábszínházi szakma fejlődése akkoriban elérkezett egy olyan pontra, hogy egyre több tervezőre volt igény, de az iskolában még nem képeztek eleget. Így - látva az én kompetenciáimat - bevontak a tervezésbe. Az első tervezésem a Cirókához köthető.


Szerintem szerencsés, hogy alulról kezdted a szakmát, mert így, amikor a terveket készíted, tudod, hogy mit várhatsz el, hogy mit lehet megcsinálni…

Hát igen. Találkozom olyan fiatalokkal, akik elvégzik a tervezői felsőfokú iskolákat, és azt látom, hogy nincs kapcsolatuk az anyagokkal. Tudnak látványtervet készíteni, nagyon sok mindent tudnak, csak valójában azt nem tudják, hogy miből, és hogyan lehet megcsinálni ezeket a dolgokat.


Ha tervezel, - most már - akkor ez azt jelenti, hogy csak a rajzokat készíted el, és a konkrét bábkészítés valaki másnak a feladata?

Ez teljesen vegyes. Rajzokat készítek, látvány maketteket, műszaki rajzot a díszletről – tervezek díszletet is, bábokat is és jelmezeket is. Elsősorban a rajz az az eszköz, amivel megmutatom, hogy mi hogyan készüljön el, de gyártással is foglalkozom.  Van úgy, hogy én tervezem és én gyártom, van úgy, hogy én tervezem és a bábszínházak helyi műhelyeiben gyártják le a dolgokat.

Egy reneszánsz ember – Beszélgetés Grosschmid Erik báb- és díszlettervezővel – szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

Magyarországon mekkora a bábtervezők köre?

Nagyságrendileg olyan 15-20 ember lehet, aki ezzel foglalkozik. Ezek között van olyan, aki szakirányú végzettséggel rendelkezik, van olyan, mint én, aki nem, és vannak olyanok, akik igazából nem is bábszínházi tervezők, hanem egész más területen dolgoznak.


Hogyan kapod a felkérést egy-egy munka előtt?

Ez általában úgy történik, hogy a rendező keres meg. Sokszor ugyanazokkal a rendezőkkel ugyanazok a tervezők dolgoznak egy csapatot alkotva, mert elég szoros kapcsolatnak kell lennie, s gondolati síkon egy hullámhosszon kell, hogy mozogjanak, hogy jól működjön a dolog.


Mennyire kötik meg ilyenkor a kezedet? Milyen instrukciókat szoktál előzetesen kapni?

Az egész projekt a színházigazgatótól indul el, aki felkéri a rendezőt és a dramaturgot. Ezután a rendező létrehozza a csapatát, felkér egy tervezőt, egy zeneszerzőt, és így alakul ki az előadás. Az adott színház persze megfelelő paraméterekkel rendelkezik, tehát lehet tudni, hogy milyen színpadra készül, mennyit fogják tájolni azt az előadást, mennyire kell mozgathatónak lennie a díszleteknek. És hát általában van egy költségvetési keret is, amiből lehet gazdálkodni. Ez minden színháznál más.


Általában mennyi időd van egy-egy terv elkészítésére?

Egy reneszánsz ember – Beszélgetés Grosschmid Erik báb- és díszlettervezővel – szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/ Ideális esetben a felkéréstől számítva van jó pár hónap, maximum fél év gondolkodási idő, ami nem azt jelenti, hogy rögtön leül az ember és nekiáll rajzolni, hanem eleinte csak úgy ízlelgeti a dolgot, és utánajár a témának. Közben megszületik a dramaturgia is. Jó esetben a szövegkönyv leadásától számítva egy-két hónap áll rendelkezésre a terv elfogadásáig, mikor is a tervező prezentálja a terveket, és az alapján elindul a gyártás. De ez nincs mindig így. Sokszor mindössze egy-két hét áll csak rendelkezésre.


Mindig van ötleted?

Hát igen. Mindig van, és remélem lesz is.

 

Egy reneszánsz ember – Beszélgetés Grosschmid Erik báb- és díszlettervezővel – szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

 


Mennyire kell jelen lennie a darab színrevitele folyamán a tervezőnek? Csak az előkészületeknél vagy ott, vagy esetleg a próbákon is?

Folyamatosan. A felkérés után az ember a szívén viseli a csapat sorsát. A gyártást muszáj végig felügyelni. Nagyon sok probléma adódik a színrevitel során is, amikor az elkészült díszletekben konkrétan a színész megfogja az elkészült bábokat. Tulajdonképpen a bemutató időpontjáig szinte egyfolytában jelen van az ember.


Egy reneszánsz ember – Beszélgetés Grosschmid Erik báb- és díszlettervezővel – szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Ha az ország másik felén kapsz egy megbízást, akkor ez azt jelenti, hogy ilyenkor ott is laksz?

Rengeteget utazom. Jelen pillanatban három produkcióban veszek részt, egy békéscsabaiban, egy pécsiben és egy budapestiben. És még egy szombathelyiben is félig-meddig. Egy hét alatt sokszor mind a négy városban megfordulok.


Miért lettél szabadúszó?

A közalkalmazotti szférában nem lehet annyit keresni, mint szabadúszóként. Egy bábszínházban lehorgonyozni persze sok esetben jó dolog. Vannak olyan bábszínházak, akik állandó tervezőt foglalkoztatnak, ami persze nem azt jelenti, hogy csak az ő terveivel dolgoznak. Az állandó tervező felügyeli a vendégtervezők munkáját is, irányítja a gyártást, vagy beleszól abba, hogy valami mennyire használható a bábszínház részére, vagy mennyire nem. De azért ez ritka. A bábszínházaknál általában nincs állandó tervezői állás.


Egy reneszánsz ember – Beszélgetés Grosschmid Erik báb- és díszlettervezővel – szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Egy évben nagyjából hány produkcióban veszel részt?

Ez változó. Az ideális négy-öt produkció lenne, de sokszor ennek a duplája van.


De ez jó dolog. Nem? Így nem kell aggódnod amiatt, hogy esetleg nem lesz munkád…

Hát igen. Az embernek minden egyes munkája a továbbiakban egyben a reklámja is. Tulajdonképpen sosem kell önmagamat reklámoznom, mert a munkáim bizonyítanak, és a szerint hívnak utána a többi helyre.


Milyen bábtípusok léteznek? Én ismerek kesztyűbábot, ujjbábot, marionett bábot, óriás bábot…

Számtalan technika van. Például van még árnyjáték, bunraku technika és gapitos technika (szerk.: gapitos - belül egy főtengelyre fekszik fel a fej, ezt pedig egy pálcával lehet elmozdítani) is. Ezek egyfajta alapok. Mindegyik technikának megvan a maga igénye, hogy azt hogyan lehet játszani. Amikor egy alap technikát eldöntenek egy előadásnál (sokszor nem is csak egy technikával készül egy előadás), akkor még azon belül is lehet számtalan kísérlet és újszerű megvalósítás, amit addig még senki sem alkalmazott.


Egy reneszánsz ember – Beszélgetés Grosschmid Erik báb- és díszlettervezővel – szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Van kedvenc bábtechnikád?

Nincs. Mindegyiket szeretem, mindegyik más kísérletre ad lehetőséget, és más feladatokat ad.


Amikor felkérnek egy darabra, akkor megmondják, hogy milyen technikájú bábot várnak tőled?

Ez úgy történik, hogy a rendező igazából a karmester. Ő viszi végig az egész produkciót, ő választja a ki a zeneszerzőt és sokszor a dramaturgot is, így alakul ki az előadás gerince. Egy közös brain storming (ötletelés) révén határozzuk meg, hogy milyen technikához érdemes nyúlni, hogy melyik lenne az, amelyik alátámasztja a mondandót, és a legjobb eszköz arra, hogy bemutassuk azt az előadást. A technika sokkal inkább kötődik a rendezőhöz, mint a tervezőhöz.


Egy reneszánsz ember – Beszélgetés Grosschmid Erik báb- és díszlettervezővel – szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/ A bábtervezéshez milyen rajzkészségre van szükség? Régebben is rajzoltál?

Igen, rajzolgattam. Még a középiskolában kiderült, hogy a rajzolás tetszik nekem. Jártam Budapesten több rajzszakkörbe is. Ha a tervező azt szeretné, hogy az készüljön el, amit ő szeretne, és azt akarja látni a színpadon, ami az ő fejében van, akkor le is kell tudnia rajzolni ezt a műhely számára. Ha nem tudja lerajzolni, akkor elég sok problémát fog okozni magának, hiszen akkor vagy maga készíti el a tervei alapján a dolgokat, vagy ott van folyamatosan, és részt vesz a gyártásban, vagy nem az fog megjelenni a színpadon, amit elképzelt.

 

Hogyan kell elképzelni egy bábtervet?

Az ember megfesti színesben, hogy miként fog kinézni a báb, és van egy szerkezeti rajz is, ami a belső szerkezetet mutatja, azt, hogy hogyan képzeli el a báb mozgatását, a mozgató szerkezetek csatlakozását. Fel vannak tüntetve a tervrajzon az anyagok is, mert számtalan anyagból ki lehet faragni egy bábot. A klasszikus bábokon kívül tulajdonképpen bármiből lehet bábot készíteni. Ezeket mind a rajzra ráírva tudom átadni, hogy ez hogy legyen megalkotva.


Milyen érzés, amikor először a kezedbe fogsz egy olyan bábot, amit korábban megrajzoltál? Amikor anyagi valójában ott van…

Egy picit mindig más a báb, mint amit az ember lerajzol, mert ahány műhely, annyiféleképpen dolgozzák fel a tervet. Már gondoltam arra is, hogy kellene csinálni egy kísérletet, hogy azonos rajz alapján a különféle bábműhelyek hogyan alkotnák meg ugyanazt a bábot. Ha más csinálja a bábot, nem én, akkor sosem lesz pontosan ugyanaz, mint amit elképzeltem.

 

Egy reneszánsz ember – Beszélgetés Grosschmid Erik báb- és díszlettervezővel – szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

 


Kötődsz a figuráidhoz?

Könnyen elengedem őket, de például most volt egy kiállításom Pécsen, ahol érdekes volt együtt látni azt a rengeteg bábot, amit készítettem. Ez olyan, hogy ránéz az ember egy bábra, és hirtelen beugrik az összes hozzá kapcsolódó élmény, a feszültség, a légkör. Sokszor még arra is emlékszem, hogy milyen rádióadást hallgattam tervezés közben…


Egy reneszánsz ember – Beszélgetés Grosschmid Erik báb- és díszlettervezővel – szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/


A díszlettervezés hogy jött a bábtervezés mellett a képbe?

Ez a két dolog párhuzamosan mozog. A bábszínházban nem lehet ezt különválasztani, mert az adott bábtechnikának megvannak a díszlettechnikai sajátosságai. Például egy bunraku bábot - ami az a fajta báb, amit nem pálcákkal, hanem hátulról a testbe benyúlva mozgatnak maguk előtt a színészek, (sokszor két-három színész mozgat egy bábot) - nagyon nehéz a földön mozgatni, hiszen akkor mögé kell kucorodni guggolva, térden állva, stb. Általában ez egy asztali játék. A díszletet úgy kell hozzá kialakítani, hogy legyen egy mozgatási felülete. És mivel a báb jobbról balra mozog sokszor, nem jó, ha vannak az útjában oszlopok, hiszen a báb mögött még ott van a bábos keze is. Tehát a díszlet és a báb között szoros összefüggés van.

 


Olvastam, hogy Tatabányán a Jászai Mari Színházban is csináltál már díszletet…

Igen, tavaly a Balkáni kobra című előadáshoz.


Mennyiben volt más a nagyszínházi díszlettervezés a bábszínházi díszlettervezéshez képest?

Ez egy érdekes kihívás volt. Egészen másképpen működik a két rendszer. Azon kívül, hogy mindkettő színpadon zajlik, minden teljesen más. A nagyszínházi előadások mértéke az ember, a színészek teljes élet nagyságukban mozognak a színpadon, és az egész díszlet hozzájuk viszonyul méretében és megjelenésében. A bábszínházban ezzel szemben sokkal több réteg van, sokkal tágabb lehetőségek vannak egy előadásban.


Egy reneszánsz ember – Beszélgetés Grosschmid Erik báb- és díszlettervezővel – szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

A bábnál szabadjára engedheti az ember a fantáziáját. Egy csomó mindent meg lehet csinálni, amit a valóságban nem…

A színpadi műfajok között a bábszínház és az opera a totális színház, ahol sokkal nagyobb lehetőségek vannak, mint más műfajokban. A bábszínházat sokszor a filmhez hasonlítják. A filmben van lehetőség olyan hirtelen váltásokra, mint a bábszínházban. Ha akarom, a bábszínházban beszélget két szereplő, de a következő pillanatban akár egy elefántcsorda is végigvonulhat az égen. És ezen nem lepődünk meg. A bábszínház nem is igazán gyerekműfaj. Minden korosztálynak szólhat. Ma a bábszakma azon van, hogy szélesítse a bábszínházba járók körét. Szeretnénk elérni, hogy ne legyen ciki egy felnőttnek sem elmenni a bábszínházba, hogyha felnőtt előadásról van szó, hiszen az ugyanolyan értékű előadás lehet, mint egy élőszínházi produkció, sőt, sokszor sokkal izgalmasabb. A bábszínházban az az izgalmas, hogy azáltal, hogy egy báb anyagában megjelenik a színpadon, magával hozza azt az egész közeget, amit az az anyaga jelent, és pusztán csak az anyagával is már kifejez valamit. És mindez nagyon sok szinten jelenik meg. Képzeljük csak el, hogy mondjuk, egy lufi bejön egy kis színpadra, ami üvegszilánkokkal van tele. Pusztán a lufi megjelenése az üvegszilánkok között, egyfajta feszültséget teremt. Ezt megérti gyermek és felnőtt egyaránt. És ekkor még nem formáltam meg semmit igazából, csak két anyagot jelenítettem meg a színpadon. A bábszínház ezeket a szinteket tudja szépen felépíteni, és ezeknek az eszközeivel tud mondandót kifejezni.

 


Egyébként te ezt az egészet munkának éled meg, vagy azon szerencsés emberek egyike vagy, akik abból élnek meg, amit imádnak csinálni?

Van egy mondás: "Ha olyan munkád lesz, amit szeretsz, soha többé nem kell dolgoznod." Ez igaz lehet. Szeretem ezt csinálni, nagyon megtalált ez a hivatás, az én adottságaimnak, vagy az én tehetségemnek nagyon megfelel a bábszínház. De mindezt stresszesen élem meg.


Egy reneszánsz ember – Beszélgetés Grosschmid Erik báb- és díszlettervezővel – szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

A határidők miatt?

A határidők miatt, és hogy minden jól működjön, amit az ember kitalál… Ezt kellene levetkőzni, ezt a stresszességet. Akkor nagyon jól érezném magam. Az a szerencse, hogy amikor elkezdődik a bemutató, akkor feloldódik az ember, akkor már el van döntve minden.


A tatabányai kiállításodra miket hozol?

Főként bábok lesznek kiállítva, és nagyon sok terv, díszlet makettek, díszlet elemek, az elmúlt 12 év munkáiból válogatva. A legújabbakat sajnos nem tudom kiállítani, mert azok a most futó előadásokban „dolgoznak”.

 

 

 

 

Grosschmid Erik kiállítása 2014. október 12-ig tekinthető meg  a tatabányai Vértes Agorájában.

 

A fotók forrása: Grosschmid Erik / Grafika: P. Horváth Zsuzsi

 

Szeretnél még többet megtudni a bábszínházak világáról? Ha igen, akkor Törőcsik Eszter bábszínésszel készített korábbi interjúnkat itt olvashatod.

 

Egy reneszánsz ember – Beszélgetés Grosschmid Erik báb- és díszlettervezővel – szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/