Teremtő képzelet - Interjú Sprok Antal faművésszel – szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

 

Teremtő képzelet

Interjú Sprok Antal faművésszel

 

 

Teremtő képzelet - Interjú Sprok Antal faművésszel – szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

Álmos, napsütéses őszi vasárnap délután volt. Csak úgy félig-meddig módra,
szórakozottan meredtem a szoba sarkában villódzó televízió képernyőjére, miközben minduntalan el-elkalandoztak a gondolataim.
Aztán hirtelen mégiscsak figyelni kezdtem az előttem pergő képkockákat. Egy vadregényes kertben megbújó barátságos rönkházban élő és alkotó faműves mestert mutatott a kamera. A ház szobái soha nem látott különleges, egyedi bútorokkal és bútorszobrokkal voltak berendezve. Olyan volt, mintha egy darabka mesevilág kelt volna életre a szemem előtt. Az étkezőasztal melletti padon egy faragott kecske gubbasztott, a polc tetejéről színpompás kaméleon düllesztette a szemét a világra, a hosszú csőrű fa-íbisz begye formás kis fiókokat rejtett, s a kert fáiról méretes fa-akrobaták lógtak változatos pozíciókba tekeredett végtagokkal.

Egy szó, mint száz: életem első bútorszobrait meglátni, és megszeretni nálam egy pillanat műve volt. Kíváncsi lettem. Ki lehet, milyen lehet az a varázsló kezű, gyermeklelkű ember, akinek a műhelyében ilyen csodák készülnek…

 

 

 

 Teremtő képzelet - Interjú Sprok Antal faművésszel – szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

Teremtő képzelet - Interjú Sprok Antal faművésszel – szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Névjegy:
Sprok Antal 1955-ben született a Csongrád-megyei Nagymágocson. A csongrádi faipari középiskola elvégzése után felvételt nyert a Soproni Faipari Egyetemre. Bútorgyári fejlesztőmérnökként kezdte a pályafutását, de rövid idő elteltével már önállósodott. 1986-tól Budapesten él saját kezűleg épített rönkházában. 1988 óta foglalkozik bútortervezéssel. 1998-ban született meg az első bútorszobra. Azóta közel ötven hazai és nyugat-európai kiállításon szerepelt munkáival. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és alapító tagja a Magyar Belsőépítészek Egyesületének.

 

 

 

Van kedvenc meséje?

Elsőre nem is egy mese ugrik be, hanem inkább Móricztól a „Hét krajcár”, vagy Móra Ferenc kis bicebócája. Azt hiszem, ezeknek a szellemisége áll igazán közel hozzám.

 

Honnan ered az életében a fafaragás, a faművesség szeretete?

A családban nem volt senki, aki ilyesmivel foglalkozott volna, de szerencsére összehozott a sors Felícián atya ferences rendi szerzetessel, aki - egy a falusi gyerekek számára rendezett kiállításon - biztató szavaival elindított az utamon.

 

Teremtő képzelet - Interjú Sprok Antal faművésszel – szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

 

Kisgyermekként, a szülőfalujában Nagymágocson gyakran játszott a helyi Károlyi kastély parkjában. Az ott szerzett élményei mennyiben hatottak a művészetére?

Ma is hatnak, ha nem is közvetlenül. Talán az önfeledt szabadság érzése az, ami a leginkább megmaradt a gyerekkoromból. Ezt az érzést igyekszem visszahozni a szobrok készítése közben is. Hálás vagyok a szüleimnek, akik bár szegények voltak, a feltétel nélküli szeretetükkel és bizalmukkal hozzásegítettek ehhez az őszinte érzéshez.
Aztán volt még a nagymágocsi kastélyban – amelyik már akkoriban is szociális otthonként működött- egy idős rajztanár, Márta néni, aki a kastély parkjában üldögélve sokat rajzolt, s aki idővel maga mellé fogadott és rajzolni tanított.

 

Teremtő képzelet - Interjú Sprok Antal faművésszel – szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

Miről ábrándozott kisfiúként? Mennyit őrzött meg magában az egykori gyermekből?

Annak idején a kastély parkjában a barátaimmal több eldugott kunyhót is készítettünk, a föld alá, a fák tetejére, vagy a bokrokba rejtve. Be is voltak rendezve, még rajzok is díszítették a falaikat.
Sok gyerekes, romantikus ábrándképem volt ezzel kapcsolatosan. Például úgy képzeltem, hogy az egymáshoz egészen közel ültetett fák felnőve majd összeforrnak és tömör falat, a fölé nyúló ágak pedig összefüggő tetőt alkotnak.

Ez a gyermeki énem azt hiszem még a mai napig is nagyon erős, amit egyáltalán nem bánok, és úgy gondolom, hogy ezt a gyermeki ént nem is szeretném soha elveszíteni.

 

 

Mit ábrázolt élete első bútorszobra?

Az első szobromon egy sörényes hangyász nevű állat telepedett rá egy kétajtós, polcos szekrény tetejére :-)

 

 

 

Minden alkotása egy-egy egyéniség. Mit gondol? Van a tárgyaknak lelke?

Némelyiknek biztosan van, de hogy mikor és hogyan költözik bele, azt nem tudom, legfeljebb csak sejtem.

 

A honlapján olvasható ars poeticája szerint Az alkotás folyamata az első, minden azután következő másodlagos. Hogyan tolerálja ezt a rangsort a családja?

Ez a rangsor természetesen csak a munkámmal kapcsolatos dolgokra vonatkozik. Azt akartam hangsúlyozni, hogy elsősorban maga a készítés, és nem az ezért kapott anyagiak, vagy bármi egyéb más érzés motivál.

 Teremtő képzelet - Interjú Sprok Antal faművésszel – szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

A környezete, ahol él, és dolgozik, a háza, a kertje olyan, mint egy csodálatos mesevilág. Mikor álmodta meg ezt az egészet? Hogyan fogott hozzá a megvalósításához? Jól gondolom, hogy a háza egy évtizedek óta folyamatosan készülő, folyamatosan formálódó alkotás?

Utólag visszagondolva sok csillagnak kellett együtt állnia ahhoz, hogy ez a ház így megvalósulhasson. Vagy nincsenek is véletlenek? Mindenesetre ma is folyamatosan, organikusan változik a ház kívül-belül. A feleségem építész, egyeztetni szoktuk az elképzeléseinket, de azért a belső tér inkább az én területem.

 

 

Egyébként a házában minden bútort saját kezűleg készített?

Természetesen igen, mint ahogyan a több mint ötven köbméter rönköt is magam építettem be a házba, amiből a falak vannak. Na, jó, akkor kb. huszonöt évvel fiatalabb voltam.

 

 

 

 

Miből meríti az ötleteit?

Nem is tudom… bármiből. Az ötlet az csak úgy jön magától, hogy észre sem veszem. Persze ha nagyon akarom, hogy jöjjön, akkor általában nem jön, jobb inkább türelmesnek lenni.

 

Milyen hatást szeretne elérni a műveivel? Mi a mondanivalója?

Nincsenek magasztos céljaim, örülök, ha mosolyt tudok csalni az emberek arcára. Szeretném, ha sikerülne legalább egy kicsit kikukucskálni azoknak a falaknak a teteje fölött, amiket legtöbbször mi magunk emelünk saját magunk köré.

 

Teremtő képzelet - Interjú Sprok Antal faművésszel – szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

 

Hogyan készülnek a munkái? Meglátja a fában a benne megbújó formát, vagy a fejében megszületett elképzeléshez keresi meg a megfelelő faanyagot?

A szobraimat sok elem összeragasztásával készítem, hogy kivédjem a fa utólagos mozgását. Ez a technika egyben biztosítja azt is, hogy szinte nincs is korlátja a megvalósítható formáknak. Csak az a kérdés, hogy mennyi időt szánok az életemből egy-egy tárgy elkészítésére.

 

Általában megrendelésre dolgozik, vagy ösztönösen alkot?

Előfordult, hogy készítettem szobrokat megrendelésre is, de a lelkem nem volt közben rendben. Hiányzott neki a szabadság.

 


Teremtő képzelet - Interjú Sprok Antal faművésszel – szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

Mit gondol? Egy átlagember átlagos vastagságú pénztárcával megengedheti magának, hogy egyedi bútorszobra legyen?

Ez nem egyértelmű dolog. Van, akinek háromszázezer forint nagyon sok pénz, -főleg egy olyan tárgyra, amire nincs is feltétlenül szüksége-, és van, akinek egymillió forint sem az.
Egy nagymágocsi kiállításon természetesen nem írok ki árakat, ott az érzelmek az elsődlegesek. Egy külföldi kiállításon aztán természetesen már más szempontok dominálnak.

 

És mennyi ideig készül egy-egy bútorszobor?

Általában olyan 4-6 hétig, de ez több dologtól is függ.

 

Milyen fával dolgozik a legszívesebben?

Eddig több mint hetvenféle fafajjal dolgoztam. A fa változatossága lenyűgöző. Nem is emelnék ki egyet sem közülük, de mondjuk, a hazai gyümölcsfákat nagyon szeretem.

 

 

 Teremtő képzelet - Interjú Sprok Antal faművésszel – szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Az emberábrázolásai konkrét személyekhez kötődnek?

Volt már rá példa, de nem a hasonlatosság az elsődleges cél.

 

Könnyen elengedi az elkészült műveit, vagy nehezen válik meg tőlük?

Az első daraboknál még egy kicsit vérzett a szívem. Most már megtanultam elengedni a kezüket, inkább a következő darabra figyelek.

 

Teremtő képzelet - Interjú Sprok Antal faművésszel – szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

És van kedvenc bútorszobra, ami különösen a szívéhez nőtt?

Nem nagyon van ilyen. Sőt utólag mindig fölfedezek valamit, amit már másként csinálnék, és ez legtöbbször zavar is. Szóval még nem alkottam meg a nagybetűs SZOBROT.

 

 

A gyermekei is inspirálták a munkájában?

Bence fiam már elmúlt harminc éves, és már unokám is van.
A fiam profi a szakmájában, de az nem fával kapcsolatos. Én viszont a hideg vízre valót sem tudnám megkeresni azon a területen, ahol ő dolgozik.

Pannika lányom még egyetemista, talán az ő a munkámmal kapcsolatos véleményére adok a legtöbbet.

 

 

 

 

 

A bútorszobrászatból meg lehet élni, vagy szüksége van mellette egy főállásra?

Tizenöt éve csak ebből élek. Mondjuk úgy, hogy nem egy kiegyensúlyozott kispolgári létforma, de hát ez ezzel jár, és egyáltalán nem vagyok elégedetlen. Sőt! Úgy érzem, egyre tisztábban látom azt, hogy minek mi az ára, mi az, ami fontos, és mi az, ami nem.

 

Rengeteg helyen, több országban is volt már kiállítása, de engem igazán az érdekelne, hogy vannak-e olyan helyek, akár iskolák, óvodák, ahol nem kiállítási darabként, hanem mindennapi használati tárgyként használják a bútorszobrait?

A legtöbb szobrom családi házakba kerül. Ha pedig külföldre kerülnek munkáim, akkor sokszor nem igazán tudom a további sorsukat.

 

Teremtő képzelet - Interjú Sprok Antal faművésszel – szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

Van szakmai utódja, valaki, akinek átadhatja a tapasztalatait?

Nincs, aki folytatná ezt a tevékenységet. Ez egy sok véletlen által született dolog. Ráadásul ez inkább egy egyszemélyes műfaj, úgyhogy azt hiszem, én magam is alkalmatlan lennék a stafétabot továbbadására.

 

Mik a tervei a jövőben? Mi az, amit még el szeretne érni?

Úgy vagyok vele, hogy inkább csak teszem a dolgom, és naponta összeteszem a kezem azért, ami van. A dolgok, a helyzetek törékenyek, mint egy üvegpohár.

 

Mire a legbüszkébb az életében?

A családomra és a barátaimra.

 

Elégedett embernek tartja magát?

A sorsommal elégedett vagyok, a munkáimmal sosem igazán, éppen ezért, talán ez az egyik mozgatórugóm.

 

 

Van valami esetleg, amit zárszóként szívesen megosztana az olvasókkal, és eddig nem beszéltünk róla?

Igen. Most éppen van az életemben egy fontos aktualitás, ugyanis elkezdtünk készíteni egy új, nagyalakú, összegző albumot az elmúlt tizenöt év munkáiból, ami remélhetőleg idén Karácsonyra el is készül :-)

 

Készült 2013 szeptemberében

Fotók forrása: http://www.sprok.hu/
Grafikai szerkesztés: P. Horváth Zsuzsi

 Teremtő képzelet - Interjú Sprok Antal faművésszel – szerkesztette: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/