Hivatása: meteorológus - Beszélgetés Somfalvi-Tóth Katával – szerkesztő: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

 

Hivatása: meteorológus

Beszélgetés Somfalvi-Tóth Katával

 

 


Somfalvi-Tóth Kata azon kevés szerencsés emberek egyike, akik már fiatalon rátaláltak arra a tevékenységre, amit igazán, szívvel-lélekkel végezhetnek, s az már csak a hab a tortán, hogy mindezért még fizetés is jár. Igaz, a szerencsét azért meg kellett támogatni az évekig tartó kemény tanulással, és a szakmára való alapos felkészüléssel.

Kata tatabányai kötődésű lány, aki annak idején az Árpád Gimnáziumban érettségizett, és mára már az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa.

 

 

Kata, melyik a legkedvesebb évszakod?

 Hivatása: meteorológus - Beszélgetés Somfalvi-Tóth Katával – szerkesztő: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Könnyebb lenne arra válaszolni, hogy melyiket nem szeretem. Egyedül a nyár nem tartozik a kedvenceim közé. Az átmeneti évszakoknak mindig megvan a varázsa, mert a tél után jól esik egy kis enyhébb idő tavasszal, nem beszélve a természet ébredéséről, a színekről, a napsütésről. Az ősz pedig pont azért jó, mert már unjuk az állandó meleget és izzadást, végre éri egy kis hűs szellő az arcunkat. Viszont tagadhatatlan, hogy a tél a szívem csücske, mert a kutatási területem a jéghez, havazáshoz kapcsolódik, ezért már csak hivatalból sem engedhetem meg magamnak, hogy ne szeressem a telet. Árulás lenne! :)

 

Szereted a vihart?


Nagyon szeretem a viharokat, igazából nekik köszönhetem, hogy meteorológus lettem. Én a 6. emeleten nőttem fel, ahonnan panorámás kilátás nyílik szinte az egész Tatai-medencére – szép időben a tatai templom tornyát is látni lehet. Sokszor órákat töltöttem az ablakban, főleg viharos időben, és néztem a villámokat, az esőt, a szelet. A mai napig végigfut a gerincemben az a fura bizsergés, ha meglátok egy szép, kifejlett zivatarfelhőt. Nagy álmom, hogy részt vehessek egy olyan igazi, amerikai viharvadászaton, ahol szinte karnyújtásnyira halad el egy tornádó –vagy kettő :)

 

Hivatása: meteorológus - Beszélgetés Somfalvi-Tóth Katával – szerkesztő: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Mi akartál lenni kiskorodban? Már akkor is meteorológus, vagy valami más?

Mindig valamilyen tudós akartam lenni. Óvodás koromban például régész. Családi elmesélés szerint a homokozóban ásatást végeztem, hátha találok valamit. Iskolás koromra már „specializációt” is felvettem, egyiptológusra módosult, vagy fejlődött tovább az elképzelés. Persze a család kérdezgette, hogy Magyarországon biztos kifizetődő-e egy ilyen szakma? :) Persze csak ugrattak, senki nem hitte, hogy valóban egyiptológus leszek. Aztán átmenetileg – valami elvetemült korszak lehetett – az ügyvédi pálya is felmerült bennem, de csak azért, mert elhatároztam, hogy a Dr. titulus szerepeljen a nevem előtt, és azt hittem, csak az orvosok és ügyvédek lehetnek doktorok. Olyan 12 éves korom körül alakult ki bennem az elhatározás, hogy meteorológus szeretnék lenni. Ezt azóta sem bántam meg.

 

Miért választottad ezt a pályát? Mi fogott meg benne?

Azt hiszem erre a kérdésre sikerült válaszolnom az előbb :) Laikusként a viharok, tornádók, hurrikánok szépsége, a természet ereje fogott meg. Abba csak gimnáziumban gondoltam bele, hogy a meteorológus szakma mivel jár: nem elég bámulni az eget, kőkemény matematika-fizika az egész. A matekkal nem is volt probléma, de akkoriban a fizikától nagyon féltem, de szerencsére alaptalanul. Nagyon jó tanáraim voltak, akiknek a mai napig hálás vagyok az alapozásért.

 

 

Hol képzik a meteorológusokat? Évente kb. hányat?

Régebben 5 éves egyetemi képzés szerint az ELTE Meteorológia Tanszékén – még én is így szereztem meg a diplomát. Ma már az osztott képzés keretein belül a Földtudományi Alapképzés (BSc) után lehet szakosodni Meteorológus szakirányra (MSc). Alapképzés az ELTE-n kívül Debrecenben van, de MSc-s diplomát csak az ELTE ad. Évente nagyon változó a végzettek létszáma, de ma már elmondható, hogy több tíz meteorológus végez egy évben. Mi 2007-ben 11-en vettük át a diplomát. Ez a szám bizonyos években a 20-at, 30-at is eléri.

 


Milyen tantárgyakkal lehet felvételizni?

Matematika volt a kötelező, és ehhez a földrajzot vagy fizikát lehetett választani. Amikor én felvételiztem, még bizonyos szakokra ún. vitt pontokkal is lehetett pályázni, és szerencsére ez a meteorológiánál is így volt, tehát én ezt a lehetőséget választottam, de mára ez megszűnt. Olyannak semmiképp nem ajánlom ezt a szakot, aki nincs kibékülve a matekkal vagy a fizikával.

 

Magyarországon hol lehet elhelyezkedni ezzel a diplomával? Csak az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, vagy másutt is?

Nem csak az OMSZ-nál lehet elhelyezkedni, de azért a lehetőségek meglehetősen korlátozottak. Egyrészt ott vannak az egyetemek. Igaz, hogy MSc-s meteorológus képzés csak az ELTE-n folyik, de magát a meteorológia tantárgyat sokfelé oktatják. Éghajlati tanulmányokat az agráregyetemeken, műszaki egyetemeken, vendéglátást, turizmust oktató felsőoktatási intézményekben is tanítanak. Ha valahol üresedés van, egy meteorológus eséllyel pályázhat ezekre az állásokra. Nem beszélve az egyre inkább szaporodó magánmeteorológiai társaságokról, honlapokról, amatőr egyesületekről, ahol egyre jobban figyelnek arra, hogy szakképzett emberek üljenek a stábban. Ha pedig valaki kalandor kedvű, akkor külföldön is próbálkozhat állást találni, mert nemzetközileg elismert, akkreditált a végzettség. Ha valaki csak azért akar meteorológus lenni, hogy a tévében szerepelhessen, azt el kell, hogy kedvetlenítsem. Inkább menjen média szakra vagy színésznek, jobban jár, és hamarabb talál munkát is.

 Hivatása: meteorológus - Beszélgetés Somfalvi-Tóth Katával – szerkesztő: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

 

Konkrétan mi a feladatod a munkahelyeden?

Én az Országos Meteorológiai Szolgálat Időjárás-előrejelző Osztályán dolgozom. Fő feladatom ebből adódóan az időjárás előrejelzése, de ez egy sokkal összetettebb és színesebb feladat, mint elsőre hangzik. Egyrészt különböző időtávú előrejelzések készülnek (ultrarövidtáv, rövidtáv, középtáv, hosszútáv). Én a rövidtávú (aznap+másnap) és középtávú (2-7 nap) előrejelzésekkel szoktam foglalkozni. Az ultrarövidtávú időjárás (az elkövetkező pár óra) követése, figyelése a veszélyjelző feladata, míg a hosszútáv (pár hetestől a 6 hónapos előrejelzésekig) kevésbé függ a szinoptikus (időjárás-előrejelző szakember) tapasztalatától, tudásától, az inkább modellezési, számítástechnikai feladat. Ez utóbbi azonban még nagyon gyerekcipőben jár. Visszakanyarodva az én feladataimhoz, az általános előrejelzésen kívül az ügyfelek, partnerek számára speciális, a hétköznapi ember számára nem annyira érdekes időjárás előrejelzéseket készítek. Például napfénytartam előrejelzés, gáznap középhőmérséklet előrejelzés*, a felsővezetékeken felhalmozódó veszélyes mértékű jegesedés előrejelzése, de még sorolhatnám. Ezen kívül a médiával is kapcsolatban vagyok, újságokba írok szöveges előrejelzéseket, de a rádió hullámait is rendszeresen meglovagolom, amit nagyon élvezek.

* A gáznap középhőmérséklet annyit jelent, hogy nem 0 órától 24 óráig számoljuk ki a napi középhőmérsékletet, hanem elcsúsztatva, reggel 7-től másnap reggel 6-ig, hogy egy teljes nappal, és egy teljes éjszaka legyen benne a számításban. Ez télen a fűtés szempontjából fontos a szolgáltató cégeknek.

 

Hivatása: meteorológus - Beszélgetés Somfalvi-Tóth Katával – szerkesztő: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Milyen a munkaidő beosztásod?

A legjobb szó rá a rendszertelen. Mivel az időjárás 24 órán keresztül zajlik, és még Szenteste vagy Húsvétkor sem hajlandó szünetelni, ezért éjjel-nappali ügyelet, mi úgy nevezzük: szolgálat van. Nekem nincs olyan, hogy hétköznap, hétvége, vagy ünnepnap. Ennek megvan a jó és a rossz oldala is. Ha hétköznap mondjuk, valami elintéznivaló akad, akkor egyszerűen úgy kérem a beosztást, hogy azon a napon ne kelljen bemennem, így nem kell szabadságot kivenni. Ugyanakkor Karácsonykor az ember rágja a tollát, és elgondolkozik, hogy miért a kollégák társaságát kell élveznie a családé helyett. De mindent meg lehet szokni, és nem ez az egyetlen szakma, ahol nincs megállás, gondoljunk csak az egészségügyre, vagy a rendőrökre, tűzoltókra.

 

Milyen időtávra lehet biztonságosan előre jelezni az időjárás alakulását?

Általában azt szoktuk mondani, hogy 7 napra előre lehet viszonylag pontos előrejelzést adni, de ez nem minden esetben igaz. Nagymértékben függ az időjárási helyzettől. Nézzünk mindkettőre egy példát. Először vegyünk egy olyan nyári helyzetet, ahol egész Európában anticiklon van, vagyis egy szál felhő sincs az égen, süt a nap és árnyékban 35 fok tombol. Ez egy stabil helyzet, ami akár 10 napig is fennállhat. Ilyenkor ritkán érik az embert meglepetések, és nagy eséllyel jó lesz az előrejelzés is akár még a 8-10. napra is. Legfeljebb annyiban tévedünk, hogy Szeged környékén nem 35, hanem 36 fok lesz a csúcshőmérséklet. Na, bumm, abban a melegben senkinek fel sem tűnik az az 1 fok ide vagy oda. Viszont előfordulnak bizony olyan helyzetek is – és mostanában ebből több is akadt – amikor még aznapra is nagyon nehéz megmondani, hogy milyen idő lesz. Egyszerre több légköri képződmény is itt kavarog körülöttünk, és a jó ég tudja melyik lesz a domináns, vagy mit okoznak együtt. Ilyenkor a számítások teljesen ellentmondóak is lehetnek, és előrejelző legyen a talpán, aki pontosan meg tudja mondani, hogy mi is fog történni a fejünk felett. És itt jönnek azok a korlátok, amiket kevesen ismernek, és csak kevesen fogadnak el. Halljuk is ezt eleget! :)

 

Hivatása: meteorológus - Beszélgetés Somfalvi-Tóth Katával – szerkesztő: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Körülbelül milyen százalékban jönnek be az előrejelzések?

Bármilyen furcsa, de az esetek többségében (80-90%) nagyon is jók az előrejelzések. Csak van egy kis különbség a meteorológus szemlélete és a magyar állampolgár szemlélete között. A meteorológus térben, 3 dimenzióban gondolkozik, míg az állampolgár arra az egy pontra értelmezi az időjárás-előrejelzést, ahol éppen tartózkodik. Ezekből szoktak lenni a félreértések. Mi nem tudunk 10 millió embernek személyre szabott előrejelzést készíteni, és nem is lehet. Ha például az előrejelzésben záporok, zivatarok szerepelnek, akkor mi sikernek könyveljük el, ha a radaron tényleg megjelennek a kis csapadékgócok, főleg ha abban a térségben és abban a napszakban, amikor számítottunk is rá. Ezzel szemben csalódott lehet az az ember, akinek a kertje szárazon maradt, pedig az előrejelzés alapján számított az esőre. Nem beszélve arról, hogy mennyire tájékozatlanok az emberek az időjárási fogalmak területén, és emiatt csak nehezen tudják értelmezni az előrejelzéseinket.

 
Hivatása: meteorológus - Beszélgetés Somfalvi-Tóth Katával – szerkesztő: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

Milyen felszereléssel dolgozik az OMSZ? A műholdak felvételeiből lehet elsősorban következtetni az időjárásra?

Az OMSZ két évvel ezelőtt szerzett be új IBM szuperszámítógépet, ami két ruhásszekrény nagyságú, cserébe azonban percek alatt elvégzi azokat a számításokat, amit az előző szuperszámítógép 1 óra alatt csinált meg. Hogy érzékelni lehessen, milyen erők dolgoznak itt, 480 db négymagos Intel processzor és 3,3 terrabájt memória van benne. Ezeken naponta több alkalommal is futnak olyan programok, amelyek végeredménye az előrejelzés, vagyis láthatjuk a légkör teljes 3 dimenziós képét a következő napokra. A mérések, mint például műholdképek, radarképek a légkör jelenlegi állapotát mutatják, amiből több napos előrejelzést nem lehet készíteni, viszont az ultrarövidtávú előrejelzéseknél fontos szerepük van, hiszen például egy zivatarcella útvonala és fejlődése jól nyomon követhető.

 

Mi a véleményed arról, hogy az a hír terjed az Interneten, hogy az idén az átlagosnál jóval hidegebb nyár lesz? Tudhatja ezt bárki ennyire előre?

Ezek a hírek a már említett évszakos előrejelzésekhez köthetők. Mindig készülnek 3-6 havi előrejelzések, de ezek megbízhatósága jelenlegi állapotukban elég gyenge. Ezek tendenciákat tartalmaznak, azaz például a szeptember az átlagosnál melegebb/hidegebb, nedvesebb/szárazabb lesz. Ezek az információk azért félrevezetők, mert nem egyszer láttunk olyat, hogy a hónap első két hete a szokásosnál hidegebb, második fele melegebb volt, de ha ezt kiátlagoljuk, akkor máris megkapjuk a szokásos havi átlagot, miközben egy nem igazán szokványos hónap áll mögöttünk. Ugyanez van a csapadékkal is. A 7 napnál hosszabb előrejelzéseket hallgassuk meg, aztán felejtsük is el, ez a legjobb taktika.

 

Mi a véleményed a globális felmelegedésről? Ez reális veszélyt jelent?

A meteorológus társadalom eléggé megosztott a kérdésben, de az általánosan elfogadott felfogás szerint a globális felmelegedés létező dolog, a mérések is ezt támasztják alá. Én azonban személy szerint egyáltalán nem tartom szerencsésnek ezt az elnevezést, mert nem globális felmelegedés, inkább globális éghajlatváltozás, amin keresztül megyünk. Ez azt jelenti, hogy a megszokott éghajlati minták átrendeződnek, kicsit megváltoznak. Magyarországon például a téli csapadék mennyisége az előrejelzések szerint növekedni fog, míg tavasszal és ősszel a megszokottnál kevesebb eső eshet. Nyáron pedig megnő a heves zivatarok esélye, ami kiegyenlítetlenebb területi eloszlást jelent. Az éghajlatváltozás tehát nem zárja ki mondjuk egy-egy kemény, havas tél kialakulását. Gondoljunk csak az idei télre! A veszély azonban mindenképpen reális, de mivel előre látjuk, ezekre fel lehetne készülni. Például a télen hulló csapadéktöbbletet csapadékraktározókban lehetne összegyűjteni, aszályos időben pedig öntözésre felhasználni. Az, hogy mennyire veszik komolyan a figyelmeztetést, az a politikai vezetők felelőssége.

 Hivatása: meteorológus - Beszélgetés Somfalvi-Tóth Katával – szerkesztő: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

Igaz, hogy Magyarország időjárása az utóbbi időben szélsőségesebbé vált? Gondolok itt pl. a kisebb tornádók megjelenésére…

Sokszor szembesülök ezzel a kérdéssel, de a válasz az, hogy valószínűleg nem, csak az információs forradalom óta olyan események is azonnal felkerülnek az internetre, amiről korábban maximum a környező települések, egy szűk környezet tudott/hallott. Van egy nagyon értékes, három kötetes gyűjtemény Réthly Antal  tollából, ami hosszú évek kutatómunkájának eredménye. Ebben a honfoglalástól egészen 1900-ig megtalálható azoknak az írásos emlékeknek, feljegyzéseknek a sora, amik az időjárásra vonatkoznak. Ebből tudjuk, hogy régen, több száz éve is történtek igencsak szélsőséges események, például decemberben tartósan olyan meleg volt, hogy érett az eper, vagy júliusban havazott. El kell fogadni, hogy mi olyan éghajlati övben élünk, ahol nem kell megijedni a szokatlan időjárási helyzetektől.

 

Miért van annyiféle különböző időjárás előrejelzés? Az egyes tévécsatornákon sem egyforma, de az Interneten is többféle előrejelzéssel találkozhatunk…

Ez abból adódik, hogy sokféle időjárás-előrejelző modell létezik a világon, amelyeknek más és más a számítási háttere, más és más matematikai módszereket használ az időjárási elemek kiszámolásához. Ebből adódóan minden modell más eredményt is ad. Ehhez jön hozzá a meteorológus tudása, tapasztalata, ami miatt a folyamatból nem lehet és nem is szabad kizárni a szubjektív döntések meghozatalát. A tévék, rádiók pedig különböző forrásokból szerzik be az előrejelzéseket.  Ezen kívül sajnos olyan tapasztalatunk is van, hogy a bemondók saját szájízük szerint módosítják a szöveget, hogy minél szenzáció hajhászabb, minél inkább figyelemfelkeltő legyen. Ha pontos előrejelzést szeretnénk, akkor mindenképpen olyan helyről tájékozódjunk, ahol tudjuk, hogy meteorológus végzettségű munkatárs koordinálja a nyilvánosság elé kerülő előrejelzéseket. Azt pedig nem szabad elfelejteni, hogy cirtomsárga-narancssárga-piros figyelmeztető előrejelzést és riasztás csak és kizárólag az Országos Meteorológiai Szolgálat adhat ki.

 

Hivatása: meteorológus - Beszélgetés Somfalvi-Tóth Katával – szerkesztő: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Úgy tudom, hogy rendszeresen utazol külföldi konferenciákra, ahol előadásokat is szoktál tartani. Merre jártál eddig? Volt esetleg valami olyan érdekesség, amiről egy ilyen konferencia során szereztél tudomást?

Európában már szinte minden országban jártam, de a munkához kapcsolódóan főleg az északabbra eső tájakon barangoltam (nyaralni azonban én is inkább dél felé megyek :) ). A legjobban a skandináv országok tetszettek, azon belül is Izland. Nem csoda, ha ezek az országok ragadtak magukkal, hiszen a szakterületem a felsővezetékekre rakódó jegesedés (hó és jég) modellezése, amiben a skandinávok – földrajzi fekvésükből kifolyólag – elég szép eredményeket mutathatnak fel. Magyarországon ez a téma első hangzásra nem tűnik fontosnak – eddig nem is nagyon foglalkoztak vele, de ha télen felsővezeték-szakadás miatt elmegy az áram a lakásban, akkor máris értelmet nyer a dolog :) A légköri jegesedés fizikai háttere rendkívül összetett és nehezen modellezhető, mert már kis hőmérséklet- vagy légnedvesség-változásra  is érzékenyen reagálnak a hópelyhek. A tapadási képességük megváltozik, és gyorsan kialakulhat a baj. A doktori kutatásom központi témája ezeknek a folyamatoknak a megértése, modellezése, és minél pontosabb előrejelzések készítése. Reméljük a végeredmény az lesz, hogy minél kevesebben maradnak télen huzamosabb időre áram nélkül havazás okozta vezetékszakadás miatt.



Érdekesség…talán az izlandi kollégák egy képével szeretném illusztrálni, hogy mi az a munkakör, ahol a veszélyességi pótlék igencsak indokolt. Mivel a vezetékre rakódó hó sokszor odafagy, csak nehezen távolítható el. Azonban egy ember, egy kötél és egy csákány sok mindenre képes…(lásd a kép). Én azt hiszem, semmi pénzért nem vállalnám :)

 

Mi lennél, ha nem meteorológus lennél?

Mindenképpen természettudományos vagy műszaki területen maradnék, nekem ez a lételemem. Valószínűleg matematikusi vagy valamilyen mérnöki végzettséggel érezném még jól magam a bőrömben :)

 

Jól érzem, hogy a meteorológusi pálya számodra nem csupán egy egyszerű szakma, amiből meg lehet élni, hanem szenvedély és hivatás is egyben?

Nemcsak rólam, hanem a meteorológusok többségéről elmondható, hogy ez a szenvedélye, a hivatása, a hobbija - nem hinném, hogy bárki a pénzért csinálná. Igazi csodapókok is vannak közöttünk. Ha mást nem is, azt reálisan mutatják be az amerikai filmekben, hogy micsoda feszültség, várakozás és izgalom uralkodik az előrejelző szobában, ha valami izgalmas történik a légkörben. Unalmasnak semmiképp nem nevezném a munkámat!
Végül szeretnék egy tanácsot adni: udvariasságból nem érdemes rákérdezni egyik meteorológusnál sem a szakmájára, mert biztos lehet benne az Olvasó, hogy hosszú, lelkes és kimerítő választ fog kapni :)

Készült: 2013 júniusa
 
Fotók: Kolláth Kornél és Somfalvi-Tóth Kata
Szerkesztés és grafikai szerkesztés: P. Horváth Zsuzsi

 Hivatása: meteorológus - Beszélgetés Somfalvi-Tóth Katával – szerkesztő: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/