Jeff Beck – Blueseum 27. rész – Egy erősen szubjektív rock történet – írta: Murányi György, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

   
 

Murányi György:

 
   

JEFF BECK

Blueseum 27. rész - Egy erősen szubjektív rock történet


A rock egyik legismertebb és legnagyobb hatású gitárosa a Nihtshift-ben kezdte pályafutását.
Később a Deltones, a  Cresents s végül a már félig-meddig profi Tridents következett ahol John Lucas gitárossal, Ray Cook dobossal és Paul Lucas basszusgitárossal zenélt együtt.

 
1965
márciusában került a Yardbirds-be, Eric Clapton helyére, gyerekkori cimborája, Jimmy Page javaslatára. Vitathatatlanul hozzá köthető a zenekar legsikeresebb időszaka.

 

Jeff Beck – Blueseum 27. rész – Egy erősen szubjektív rock történet – írta: Murányi György, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
1967
elején hozta létre saját zenekarát, Rod Stewart (Steampacket) énekessel, Ron Wood (Santa Barbara Machine Head) gitárossal, Viv Prince (Pretty Things) dobossal és Jet Harris (Shadows) basszusgitárossal. Rövidesen változások kezdődtek, Harris kilépett, Wood lett a basszusgitáros. Három dobos is megfordult a csapatban, az egykori barát, a Tridents-es Ray Cook, Rod Coombes (TheLuvers) és Aynsley Dunbar (Bluesbreakers).

Coombes később a Juicy Lucy tagja lett,a Stealer’s Wheel-ben pedig együtt játszott Gerry Rafferty-vel és Luther Grosvenor-ral (Spooky Tooth) és a Strawbs-ban John Hawken-nel. (Nashville Teens, Renaissance, Vinegar Joe) Aynsley Dunbar pedig saját zenekart alapított.

Novemberben, Micky Waller (Cyril Davis R’n’B All Stars, Bluesbreakers, Steampacket) dobos érkezésével alakult ki a Group végső (?) formája.

 

 
Az első nagylemez – Truth (Columbia SCX6293 1968.) – a nagy Yardbirds slágerrel, a Shapes Of Things-szel indul, ez a változat sokkal keményebb, mint az eredeti.

A Let Me Love You nem különösebben érdekes darab, azonban Beck szépeket gitározik benne. Tim Rose klasszikusának, a Morning Dew-nek feldolgozása nem sikerült. Dixon You Shook Me-je rövid és elnagyolt. Az Ol’ Man River-ben (Hammerstein-Kern Showboat című darabjából) amit Paul Robeson tett világszerte ismerté, John Paul Jones orgonál.
A Greensleeves egy gitáros szösszenet. A Rock My Plimsoul-ban megint gitározik egy kicsit Beck. Jimmy Page száma, a Beck’s Bolero ügyes darab, de már végképp nem tudja az ember, hogy miről szól a lemez. Kevesebb, de jobban kidolgozva, több lett volna.
Következik egy nagyon komoly szám, a Blues De Luxe, Nicky Hopkins pazar zongora- és Beck gitárjátékával.
Dixon gyengécske I Ain’t Superstitious-a zárja a lemezt. Nagy vita volt, hogy a Led Zeppelin első albuma hasonlított a Truth-ra. Persze, mint a Trabant a Mercedesre, mindkettő autó.

 

Jeff Beck – Blueseum 27. rész – Egy erősen szubjektív rock történet – írta: Murányi György, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

Megint új dobos, Tony Newman érkezett, két év alatt már a hatodik, valószínű, hogy ez világcsúcs. Waller a Steamhammer-be ment.

 

A rock’n’roll felé fordulást tükrözi a Cosa Nostra – Beck-Ola album (Columbia SCX 6351) melyen Nicky Hopkin, mint teljes jogú tag szerepel. A két Elvis Presley számból, az All Shook Up-ból és a Jailhouse Rock-ból Ők sem tudtak valami hallgathatót faragni. A Spanish Boots, a Plynth (Water Down The Drain) és a Hangman’s Knee elnagyolt, unalmas, a Girl From Mill Valley érzelgős. A Rice Pudding-ban Rod Stewart végre csendben marad, a többiek zenélnek valamennyit, de ettől még a lemez nagy csalódás.

 1969. júliusában a zenekar feloszlott. Tony Newman a May Blitz, Rod Stewart és Ron Wood a Faces, Nicky Hopkins a Steve Miller Band, majd a Quicksilver tagja lett.

Jeff Beck a Vanilla Fudge ritmusszekciójával, Tim Bogert basszusgitárossal és Carmine Appice dobossal szándékozott egy új formációt alakítani, de egy baleset miatt, majd’ másfél évi pihenőre kényszerült. A kiszemelt muzsikusok pedig megalapították a Cactus zenekart.

 1971. tavaszán Jeff Beck új társakkal támasztotta fel a Group-ot. Max Middleton zongoristával, Cozy Powel dobossal, Clive Chaman basszusgitárossal és Alex Ligertwood énekessel, akit júliusban Bob Tench váltott. Ligertwood később felbukkant Carlos Santana-nál és Brian Auger Oblivion Express formációjában. Az 1971-es Rough And Ready (Epic 64619) nem sikerült, de egy kompozíció a Raynes Park Blues (Max’s Tune) csodálatos rajta.
Az 1972-es Jeff Beck Group album (Epic 6489) még halványabb lett. A csapat szétesett, Powell a Bedlam, Chaman a Hummingbird, Tench pedig a Streetwalkers tagja lett.

Megalakult a Beck, Bogert And Appice, először még Max Middletonnal és Kim Milford énekessel, majd trióvá zsugorodtak.

1973-ban jelent meg a nevüket viselő lemez (CBS EPC 2200) – amin semmi említésre méltó szám sincs. Májusban a osakai Koseinenkin Hall-ban szerepeltek, egy érdekes kompozíció van a dupla albumon, a 14 perces Morning Dew. (Live In Japan Epic/Sony ECPO58)

1974-től ismét Jeff Beck Group néven játszott, Richard Bailey, Ed Green, Bernard Purdie és Narada Michael Walden dobosokkal, Philip Chen és Wilbur Bascomb basszusgitárosokkal és Max Middletonnal.  Kiadott két albumot. Blow By Blow (1975.) és Wired (1976.)

1976-ban csatlakozott Jan Hammer (Mahavishnu Orchestra) zenekarához. Közös munkájuk eredménye a Jeff Beck With The Jan Hammer Group – Live album. (Epic 86025)

Max Middleton Dick Morrisey (If) és Jim Mullen Cape Wrath (1979.) lemezén játszott.

Jeff Beck – Blueseum 27. rész – Egy erősen szubjektív rock történet – írta: Murányi György, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

Beck zenéje egyre inkább a fúziós jazz-rock felé mozdult el, 1978. novemberében Stanley Clarke bőgőssel, Simon Phillips dobossal és Tony Hymas billentyűssel koncertezett Japánban. A nyolcvanas-kilencvenes években is aktív volt, több lemezt is kiadott. There And Back (1980.), Flash (1985.), Guitar Shop (1989.), Crazy Legs (1992.), Who Else (1999.) Négy Grammy-díjat kapott, ami sokat elárul arról, hogy megpróbált megfelelni a mindenkori divatnak, az elvárásoknak.  

 

Szerintem Jeff Beck a rock egyik legkülönlegesebb technikájú és újító szellemű gitárosa, azonban életműve némileg ellentmondásosra sikeredett.

 

(Rövid részlet a szerző megjelenésre váró könyvének, a gitárosról szóló fejezetéből.)

 

Ha könyv formájában is szívesen olvasnál a rock zene történetéről, akkor csatlakozz te is a facebookon a "Blueseum - szubjektív rock történet" című könyv megjelenéséért létrehozott nyilvános csoporthoz!


 Kövesd a Blueseumot a facebookon is!

Grafikai szerkesztés: P. Horváth Zsuzsi_
Jeff Beck – Blueseum 27. rész – Egy erősen szubjektív rock történet – írta: Murányi György, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/