Paranoia, kontra bölcs előrelátás – Kik azok a prepperek? – írta: Mihalovits Eszter, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

 

Paranoia, kontra bölcs előrelátás

Kik azok a prepperek?

 

 
A szerkesztő ajánlása:


Elég sok történelmi regényt – köztük számos háborús témájú könyvet, legutóbb Polcz Alaine "Asszony a fronton" című művét (ami szerintem egyedülálló a maga nemében) – olvastam már életemben. Egy-egy ilyen olvasmányélmény után el-elgondolkodtam, hogy vajon én hogyan élnék túl, vajon mit is tennék egy háborús helyzetben. Hiszen – különösen mi városi emberek -, mint egy magzat a köldökzsinóron, úgy „lógunk” a közüzemi hálózatok rendszerén, védtelenül és kiszolgáltatottan. A lakótelepi lakásokban már nincsenek egyedileg fűthető kályhák, fa, vagy széntüzelésű tűzhelyek, amelyeken áram és gáz híján főzni lehetne, és ivóvíz is csak a csapból folyik, a régi utcai artézi kutak már szinte sehol sem működnek. A civilizációs vívmányok könnyebbé és egyszerűbbé tették az életünket, ugyanakkor függő helyzetbe kerültünk tőlük, és sokan közülünk már az olyan egyszerű teendőkbe is belebuknának, mint például a tűzrakás.

Paranoia, kontra bölcs előrelátás – Kik azok a prepperek? – írta: Mihalovits Eszter, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

Nincs is ezzel semmi gond, amíg minden jól és rendezetten folyik körülöttünk, de mi lenne velünk egy újabb világégés esetén? Mi történne, ha nem lenne áram, víz, közvilágítás, nem lenének nyitva az üzletek, nem működnének a telefonok, összeomlana az internet, és elszabadulna a pokol…

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ez velünk sohasem történhet meg. Az én generációm és a nálam fiatalabbak már csak hírből ismerik a háborút.

 


De gondoljunk csak bele: a délszláv háború itt volt a közvetlen szomszédságunkban nem is olyan rég, most pedig szintén a közelünkben zajlik az orosz-ukrán konfliktus, amelynek során ismét emberek halnak meg.

Vajon annak idején az első, vagy a második világháborút megelőző években, hónapokban sejtették valamennyire az emberek a vészterhes jövőt, vagy gyanútlanul, félelem nélkül élték a megszokott mindennapjaikat?

Paranoia, kontra bölcs előrelátás – Kik azok a prepperek? – írta: Mihalovits Eszter, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/ Mindezek miatt felkaptam a fejem, amikor beleolvastam Eszter új írásába a prepperekről. Úgy vélem, mindenképpen érdemes elolvasni és elgondolkodni rajta, aztán ki-ki, döntse el maga a saját belátása szerint, hogy mindez csupán felesleges paranoia, vagy épp ellenkezőleg: megfontolt és bölcs előrelátás.


P. Horváth Zsuzsi

 

 

 

Paranoia, kontra bölcs előrelátás – Kik azok a prepperek? – írta: Mihalovits Eszter, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Tegnap éjjel egyáltalán nem sikerült aludnom. Unaloműzőként a neten szörfölgettem, ahol hogy, hogy nem, egy igazán érdekes "jelenségre" bukkantam. 

A dolog neve: prepperkedés. 

A lényege pedig az, hogy sok olyan ember van, aki - hozzám hasonlóan - úgy látja, hogy nem árt különféle katasztrófákra és háborúkra felkészülni, ugyanis az esetek többségében akkor sem látod, hogy készül valami, ha kiszúrja a szemed. De legalább a szagát megérezhetnéd. Valószínűleg a most élő emberek közül túl sokan felejtették már el, hogy milyen is egy háború. Pedig nagyon érik. A politikai hátterébe a dolognak most nem mennék bele, abszolút demokratikus vagyok: utálom a politikát.

A prepperek viszont okos dolgokat csinálnak. 

Felkészülnek. 

Ezen lehet jót kacagni, de majd amikor hirtelen elfogy a boltból a kaja, elmegy az áram, amitől leereszt a frigód, és nem lesz vized, majd akkor is nevess ilyen őszintén. 

A lényeg pedig a következő:

(Ajánlom a www.varositulelo.blog.hu oldalt mindenkinek, de tényleg.)

Paranoia, kontra bölcs előrelátás – Kik azok a prepperek? – írta: Mihalovits Eszter, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
- Halmozz fel vizet! (hűvös, sötét helyen nagyon sokáig eláll, gond esetén megiszod a nem frisset is.) Ha sok pénzed van, legyen vagy 200 liter ásványvized, (bár ezt én kissé túlzásnak tartom).

- Halmozz fel nem romlandó, hűtést nem igénylő ételeket! (Só, cukor, tészta, tejpor, instant levesek - egészséges kaját ne most egyél- konzervek, csoki)

- Ezeket tárold olyan helyen, ahol nincsenek szem előtt. Lehet külön kis rejteked (lehetőleg nem otthon) elásva, manapság pl. a prepperek PVC csőbe rejtett "plombált" kincseket ásnak el. Ha mégis otthon tartod, akkor ne tudjon róla senki más, mert ha valaki éhes, hidd el, egypár konzerv miatt hamarosan integethetsz a felhők széléről. És itt jön a képbe a következő:

- Védd meg magad! És most a vadászati engedély és lőfegyver kiváltásától a gumi csúzliig sok minden belefér. Sok prepper azt mondja, hogy a csigás és a sima íjak nem érnek semmit. Na, én ezzel vitába szállnék. Egy igazi faintos csigás, optikás számszeríjjal nem mennék szembe... Még akkor sem, ha mondjuk egy AK lenne a kezemben. Fájna... Ugyanis nagyon gyors. És hangtalan.

Na, mindegy, lényeg a lényeg: akárhogy, de tudd megvédeni magadat és a családodat. Addig tanuld meg, amíg nem (idézek, bocs Anyu) "szartak bele a ventillátorba". Addig van időd a dobókéseiddel játszani, az íjaddal szórakozni, és csodás módon GONDOLKODNI (ez is egy jó játék) hogy ha ez van, mit teszel, ha az van, mit teszel. Szituációs játéknak hívják, és szerintem hasznos. A világon sok elit alakulat játssza, és nem azért, mert macsós, hanem azért, mert fejleszt. Gondolj bele: hülyeségnek tartod, de elgondolkodsz, mit teszel, ha ott jön, teszem azt két Panzer, egy csapat állig felfegyverzett UFO-val, és egy zombi hadosztállyal. (amennyiben az UFO-knak van álluk) Most nem röhögsz, gondolkodsz. És láááám, pont úgy, ahogy játszottad, egyszer csak tényleg ott jönnek. Ergo: az éles helyzetben már nem kell gondolkodnod, csak cselekedned. Ez a példa persze merőben nem életszerű, de azért biztosan érted miről beszélek. Bár Murphy is megmondta: felkészülhetsz 100 dologra, a 101-edik fog megtörténni...

Szóval ne szőrszál hasogass, hanem értsd meg a lényeget. 

Paranoia, kontra bölcs előrelátás – Kik azok a prepperek? – írta: Mihalovits Eszter, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Tovább folytatom: nem árt, ha van otthon némi kötszered. Meg bőrfertőtlenítőd. Én megtoldanám: ha használni tudod, nem árt beszerezni néhány érfogót, szikét, varróeszközt, stb.-t. És szintén saját toldalék: antibiotikum. Én se szedem be. Évek óta nem ettem egy szemet sem belőle. De van az a szitu, amikor nem árt, ha van. 

Folyik a vita, hogy hol jobb túlélni, vidéken, avagy városban. A város mellett sokan a csoportosulási lehetőség miatt teszik le a voksukat.
Na, én pont azért nem. Nincs olyan csoport, ahol ne ütné fel a fejét az anarchia.

 

Én a vidék mellett (minél rejtettebb) és a családdal való túlélésre voksolnék. Lehetőleg vízparton vagy kút mellett. Érted. Megfelelő mennyiségű szűrő (kőrétegek és aktív szén) és pár tonna vízfertőtlenítő tabletta mellett csak az atomot nem lehet túlélni.

Na, mára ennyi az okosságból. 

 

Csak, hogy egy kedvenc filmemből idézzek: 

"A harcosokat nem szokták levágni, mint a birkákat" (The Expendables II.)

Szóval, én szeretem a birkapörit, de semmi kedvem azzá válni. Márpedig már fenik a kést...

 

Grafika: P. Horváth Zsuzsi