A férfi, aki Kenyában találta meg a boldogságot – Beszélgetés Pamlényi Miklóssal, a Jambo Rafiki Travel tulajdonosával – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

 

A férfi, aki Kenyában találta meg a boldogságot

Beszélgetés Pamlényi Miklóssal, a Jambo Rafiki Travel tulajdonosával

 

 


Annak ellenére, hogy kis nemzet vagyunk, mégis, szinte mindenütt élnek magyarok a nagyvilágban. Még az olyan távoli, egzotikus helyeken, mint a Kelet-Afrikában fekvő Kenyában is megvetette a lábát néhány vállalkozó szellemű hazánkfia.

Most egy olyan világjáró magyar férfit szeretnék bemutatni, aki bár élt már a Föld keleti és nyugati felén egyaránt, mégis, az Egyenlítő mentén talált rá a valódi boldogságra.

Pamlényi Miklóssal – a több ezer kilométeres távolságot könnyedén áthidalva – a skype segítségével beszélgettem.

 

A férfi, aki Kenyában találta meg a boldogságot – Beszélgetés Pamlényi Miklóssal, a Jambo Rafiki Travel tulajdonosával – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Névjegy: Pamlényi Miklós, 1959-ben született Budapesten. Üzletemberként bejárta a világot. A magyaron kívül angol és szuahéli nyelven beszél. Jelenleg egy sikeres magyar utazási iroda tulajdonosaként a kenyai Dianiban él harmadik feleségével.

 

 

Mindig ennyire elérhető? Mert ennyire gyorsan még senki sem reagált a leveleimre…

Ez alapvető dolog a Jambo Rafiki Travelnél. Sok mindent máshogy csinálunk, mint a többiek. Az egyik ilyen az azonnali e-mailváltás. Nálunk kötelező maximum 10 percen belül reagálni az e-mailekre. Nem kell érdemben rögtön megválaszolni őket, de azt, hogy megkaptuk, és, hogy hamarosan foglalkozni fogunk a kérdéssel 10 percen belül kötelező jelezni.

 

Értem, tehát ez egy döntés kérdése Önöknél, az arculatukhoz ez is hozzátartozik.

Így van. Kevés helyen van ilyen.

 

Van még más is, ami csak az Önök utazási irodájára jellemző?

A férfi, aki Kenyában találta meg a boldogságot – Beszélgetés Pamlényi Miklóssal, a Jambo Rafiki Travel tulajdonosával – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Igen. Például a transzfer. Ha érkezik hozzánk, mondjuk négy-öt család, akkor négy-öt kocsi megy ki értük a reptérre. Minden egyes családért külön-külön kisbuszt, vagy dzsipet küldünk. Nem kell végigvárniuk azt, amíg az összes hotelig eljut a többi utas, hanem privátul utazhatnak egy privát kocsiban, amiben hideg sör, hideg dzsúsz, ásványvíz, kóla, Fanta, pezsgő várja őket. Ezt sem csinálja senki más. Az összes szafarink privát szafari. Ha mondjuk, van egy házaspár, akkor ők egy nyolcszemélyes buszban igenis ketten mennek el szafarizni, és nem kell alkalmazkodniuk senkihez sem. És ez a kényelem nem sokkal drágább. Megéri, hogy nem kell egy zsúfolt kisbuszban felállni és úgy forgolódni, hogy lássanak valamit. Nincsenek egymás útjában. Az ilyen apróságok sokat ronthatnak egy szafari élményén, de nálunk nincs ilyen gond. Egy család, az egy kocsi, akár transzferről, akár szafariról van szó.

 

A férfi, aki Kenyában találta meg a boldogságot – Beszélgetés Pamlényi Miklóssal, a Jambo Rafiki Travel tulajdonosával – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

 

Meséljen egy kicsit magáról… Hogy kerül egy magyar férfi Kenyába?

A férfi, aki Kenyában találta meg a boldogságot – Beszélgetés Pamlényi Miklóssal, a Jambo Rafiki Travel tulajdonosával – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/1999-ben jöttem ki először ide szilveszterezni, itt akartam köszönteni az ezredfordulót.

 

Egyszerű turistaként?


Igen. Megtetszett a fantasztikus fogadtatás, a huszonnégy órás mosoly, a meleg, a gyönyörű óceánpart, a felhőtlen öröm. Az emberek egy része nagyon szegény itt, de nem tudják, hogy szegények. Mosolyognak, amikor reggel felkelnek az ágyból, és örülnek annak is, hogy jó levegőt szívhatnak… Nem igazán tudom megmondani, hogy miért szeretem Kenyát. Egyszerűen jó itt. Kijöttem 99-ben. Óriási buli volt, meg Fiesta az óceán parton, tűzijáték, véges-végig diszkó egymás hegyén-hátán. Mindenki boldog volt. Aztán később kijöttem még egyszer, amikor nem volt szilveszter, és akkor még jobban tetszett. Aztán kijöttem megint, és egyszer csak itt ragadtam.

 A férfi, aki Kenyában találta meg a boldogságot – Beszélgetés Pamlényi Miklóssal, a Jambo Rafiki Travel tulajdonosával – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

 

Eredetileg mi a foglakozása?

Autóvillamossági műszerésznek tanultam ezelőtt sok-sok évvel, aztán építőiparral foglalkoztam saját vállalkozásban, majd később export-importtal. Éltem Kaliforniában nyolc évet, sok új terméket én hoztam be Magyarországra elsőként. Aztán hazaköltöztem, egy ideig otthon éltem, kereskedelemmel és építőiparral foglalkoztam. A kereskedés ma is megvan, haza-haza járkálok ezért. Szívemhez nőtt a kereskedelem. Annak idején, amikor tartósan kijöttem Kenyába, kerestem egy olyan terméket, amiről úgy gondoltam, hogy jól el lehetne itt adni. Ez a termék a Hajdúsági Iparművek keverőtárcsás mosógépe volt. Ezzel ragadtam itt kint meg. Aztán lett egy párom, és kerestem neki is egy munkát, amit napi nyolc órában tudna csinálni. Ekkor jött be a turizmus a képbe.

A férfi, aki Kenyában találta meg a boldogságot – Beszélgetés Pamlényi Miklóssal, a Jambo Rafiki Travel tulajdonosával – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
A párja az a szép hölgy, akinek a képe a közösségi oldalán is látható?

Igen. Ő tényleg szép nő, és nagyon-nagyon boldoggá tesz engem már négy éve a szépségével, de még inkább a lelkével. Mert a szépség mulandó, de a lelke az örök.

 

Egyébként világpolgárnak tartja magát? Bárhol tudna élni?

Azt hiszem igen. Korábban éltem Kínában, igaz csak fél évet, aztán ahogy már mondtam, Kaliforniában nyolc évet, és most már Kenyában vagyok tartósan hat éve. Jövök-megyek Magyarország és Kenya között. Olyan vándor típus vagyok. Szeretem a kihívásokat. Szerettem mindig más lenni, és nem szeretem a középszerűséget. Ez érződik a turizmuson is, amit csinálok. A szállodaigazgatók csodájára járnak a teljesítményünknek. Nincs olyan hét, hogy ne hívna meg valaki. Érzik, hogy másképp csináljuk, mint a többiek. Mindenki szenved a válság miatt. Szenvednek a nagy utazási irodák, mi pedig eközben növekedünk, és megdöbbentő számokat produkálunk. Nem hittem volna, hogy ekkora eredmények születnek majd ebből az egészből. Igaz nincs se éjjelünk, se nappalunk.

 

Én úgy gondolom, hogyha valakinek a munkája a szenvedélye, akkor talán annyira nem is fárad el benne, nem?

Így van. Nem fáradunk el benne. Amikor hazakészülnek a vendégeink, és megöleljük őket, gyakran könny van a szemükben, és ez mindent feledtet. Kenyában kinyílnak az emberek. Sokat foglalkozunk a vendégeinkkel személyesen is. Elvisszük őket olyan helyekre is, ahová nem járnak a turisták. Ez az utazás igazi sava borsa.

 

Ha valaki először jár Kenyában, mi az, amit feltétlenül meg kell néznie, amit semmiképpen sem szabad kihagynia?

Igyekszünk mindenkit rábeszélni egy szafarira. Egy négynapos szafarin a turista mindent lát Kenyából. Látja az állatbőséget, látja a falvakat, az embereket, látja az oroszlánt, az elefántot, látja az országutat, az éttermeket. Aki eljön ide hozzánk, megérkezik az óceán partjára, ahol nagyon kellemes érzés lesz úrrá rajta, mert rögtön kap Kenyából egy nagy adagot. Kenya nagyon szép, nagyon jó itt nyaralni. Eszünk a helyiek ételeiből, elmegyünk egy halászhoz, ahol olyan halat, vagy rákot eszünk, ami tíz perccel azelőtt még élt. Nincs hűtőszekrény az étteremben, de nincs is rá szükség, mert minden olyan friss. Olyan ízeket tapasztalhatunk, mint sehol máshol.

 

A férfi, aki Kenyában találta meg a boldogságot – Beszélgetés Pamlényi Miklóssal, a Jambo Rafiki Travel tulajdonosával – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

 

Hogyan viszonyulnak a kenyaiak a fehér emberekhez? Végül is Kenyában a többség fekete…


Kenya angol gyarmat volt 1963-ig. Az angol fennhatóság abból állt, hogy volt egy kormányzó és volt egy kis létszámú hadserege. Nem volt elnyomás, nem volt háború, nem volt rabszolgakérdés ez idő alatt. Szeretik az angolokat, mert az angolok sok jót adtak Kenyának. Elvitték ugyan a teát meg a kávét, némileg kifosztották az országot, de a kávé és a tea aztán a következő évben újra termett, úgyhogy igazán nagy kárt nem tudtak okozni. Tiszteletből meg is hagyták az angol nyelvűséget. Kenya ma kétnyelvű ország, angol és szuahéli nyelvű. Kenyában sok helyen nincsenek utcanevek és házszámok, hanem a házaknak van neve. Meghagyták az eredeti angol házneveket. Szeretik az angolokat és a fehér embereket általában, mert tudják, hogy a fehér turisták hozzák a pénzt. Nagyon jól csinálják az egészet, elegánsan. Udvariasak, érzi az ember, hogy odafigyelnek rá. Azon vannak, hogy jól érezzem magam, és jöjjek vissza máskor is. Sok a visszajáró vendég.

 

A férfi, aki Kenyában találta meg a boldogságot – Beszélgetés Pamlényi Miklóssal, a Jambo Rafiki Travel tulajdonosával – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
És az az igazi szegénység, ami Afrikával kapcsolatosan sztereotípiaként él bennünk, létezik azért Kenyában is?

Persze, itt is van szegénység, de itt nem úgy élik meg, mint ahogy mi otthon.

 

Van éhezés is?

Igen, van, ahol éheznek is. Kenya óriási. Vannak területek, ahol nehéz beszerezni az élelmiszert és a vizet is. Sok az árvaház, sok az elmaradott vidék, ahol az emberek bizony naponta akár tíz kilométert is gyalogolnak, hogy vízhez jussanak. Szárazság van, és ez hozza magával az étkezési problémát. De Kenya egy fiatal nemzet, fiatal, mint általában Afrika.  Itt tizenöt-húsz év múlva csodák fognak történni. Már most minden sarkon építkeznek, toronydaruk állnak, építik a toronyházakat. Már szinte mindenkinek van telefonja. Egyre több az autó, és viszonylag olcsó a benzin…

 

Kenya Afrikán belül egy fejlett országnak számít?

Igen. Dél-Afrika és Nigéria után, szerintem ott van a harmadik helyen.

 

Utánanéztem az Interneten, hogy az éghajlat az európai ember számára az év nagy részében elég kellemes…

Igen, novembertől egészen áprilisig huszonhét fok a legalacsonyabb, és 32-33 fok között mozog a legmagasabb hőmérséklet. Az esős évszakban sincs hideg, csak sokszor esik az eső, az is többnyire éjszaka, ilyenkor 18-19 fokra is leesik a hőmérséklet. Az esős évszak nem tart sokáig, csupán tíz hétig.

 A férfi, aki Kenyában találta meg a boldogságot – Beszélgetés Pamlényi Miklóssal, a Jambo Rafiki Travel tulajdonosával – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

 

Ezek az angolok azért tudták, hogy melyik területet érdemes gyarmatosítani...

Igen, ügyesek voltak. Nagyon sok fűszer van itt, nagyon sok tea, kávé. A mai napig tisztelik, szeretik itt a fehér embereket, nincs rossz érzésük, amikor meglátnak minket. Diani Beachen, ahol lakom, több ezren élünk fehér emberek. Nagyon sokan utaznak ki Európából Kenyába október-novemberben, és márciusban mennek csak haza, hogy ne kelljen otthon fizetni a gázszámlát.

 

Mert Kenyában olcsóbb az élet?

A férfi, aki Kenyában találta meg a boldogságot – Beszélgetés Pamlényi Miklóssal, a Jambo Rafiki Travel tulajdonosával – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Nem olcsó, de olcsóbb, mint Európában. Más itt az értékrend. Másokat eszünk. Nem ettem itt disznóhúst szerintem már két éve. A fő táplálék itt a kecske, a csirke, a hal és a marha. Én leginkább csirkét eszem és a halat. A hal itt bőségesen rendelkezésre áll az óceán miatt. Rengeteg halász árulja a halakat szinte fillérekért. A kenyaiak zöldségekben is nagyon jók. Van paprika, paradicsom, hagyma, borsó, bab… Az alapvető élelmiszerek szinte mindenhol teremnek, és nagyon olcsón meg lehet kapni őket. Gyümölcsökből itt arzenál van. Például a mangó, az egy csoda. Annak az íze, az állaga az illata olyan, hogy azt nem lehet elfelejteni. Amióta kint élek, huszonöt kilót fogytam úgy, hogy nem fogyókúráztam.

 

Csak egészségesen táplálkozott…

Nem is tudtam másként. Itt nincs például kenyér. Ez nagyon rossz volt az első időszakban. Ettem a csapatijukat, de az nem volt ugyanaz. Aztán az ember szépen lassan átszokik, átértékel sok mindent. Az étkezést is, a szokásait is. Nincs órám. Nem hordok ékszert. Régen volt három órám is. A fiamnak adtam őket, mert ma már nincs szükségem órára. Nincs szükségem ékszerre, nincs szükségem három kocsira. Más lett a fontosabb: a család, a szeretet.

 

Boldogabb, amióta Kenyában él?

Igen, boldogabb vagyok. Szerintem tovább fogok itt élni tíz évvel, mint otthon éltem volna. Magyarországon is van cégem, látom a különbséget a két ország között. Itt hagyják élni az embert. Egy alkalmazott után Kenyában havonta 1200 forintnak megfelelő összeget kell fizetni az állam számára, és nem bántják az embert. Azt mondják: Fizesd be emberenként ezt a pénzt, azután békén hagyunk. Nem vetnek ki újabb adókat. Azt mondja az állam, hogy inkább a vállalkozások tartsák el az embereket, minthogy neki kelljen segélyt fizetni nekik. Igyekeznek a kis teherrel ösztönözni minket vállalkozókat arra, hogy sok embert foglalkoztassunk. Ha itt elmegyünk egy étterembe, arra a munkára, amire Magyarországon van két pincér, Kenyában van nyolc, azért, mert olcsó a munkaerő, és olcsó a rárakódó költség.

 

A férfi, aki Kenyában találta meg a boldogságot – Beszélgetés Pamlényi Miklóssal, a Jambo Rafiki Travel tulajdonosával – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

 

Az utazási irodája hány fővel működik?

Tizenhatan vagyunk az alvállalkozóinkkal együtt. Nagyon gyorsan nőttünk naggyá, megelőzte egy kicsit a szekér a lovat. Kénytelenek vagyunk alvállalkozókkal együtt dolgozni, hogy a minőséget ne rontsuk le.

 

A férfi, aki Kenyában találta meg a boldogságot – Beszélgetés Pamlényi Miklóssal, a Jambo Rafiki Travel tulajdonosával – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Az országban tett utazás során konkrétan az utazási iroda alkalmazottai kísérik el a vendéget?

Igen. A sofőr, a szafarivezető és az idegenvezető. A magyar turisták többnyire beszélnek angolul, vagy németül, de aki magyar vezetést kér, mert nem beszél egy nyelvet sem, azt személyesen én kísérem el.


Akkor ezek szerint Ön is szokott járni szafarira…

Igen.

 

Hogyan kell elképzelni egy szafarit?

Dzsippel, vagy szafari kisbusszal megyünk. Mindkettő nagyon kényelmes, mindkettőben fel lehet állni, és körbe lehet nézni.

Minimum két napos, de akár hét-nyolc napig tartó szafarikat is szervezünk. Nagyon sok szafarihely van itt, minden csak pénztárca függő. Nem olcsó szórakozás…

 

Milyen állatokat lehet látni?

Elefántot, zsiráfot, zebrát, oroszlánt, orrszarvút, bölényt, leopárdot, gepárdot…

 

A férfi, aki Kenyában találta meg a boldogságot – Beszélgetés Pamlényi Miklóssal, a Jambo Rafiki Travel tulajdonosával – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

 

Mennyire veszélyes egy ilyen szafari?

Van néhány szabály, amit be kell tartani: a kocsiból nem szállunk ki, nem hallgatunk rádiót, nem telefonálunk. Igazából az oroszlán nem foglalkozik velünk. Számtalan esetben a kocsitól 3-4 méterre eszi a húst, és figyelemre sem méltat minket. Az elefántok néha-néha veszélyesek, mert a nőstények nagyon féltik a kölyküket. Van úgy, hogy a nőstény elefánt nekünk akar rontani, jelzi, hogy nem szeret minket, és azt akarja, hogy menjünk arrébb. A bátrabb sofőrök ekkor még egy picit hergelik is.

 

A férfi, aki Kenyában találta meg a boldogságot – Beszélgetés Pamlényi Miklóssal, a Jambo Rafiki Travel tulajdonosával – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Gondolom a turisták ettől eléggé meg vannak ijedve…

Hát, nem férne be a zabszem sehova sem ilyenkor, de ez egy érdekes látvány és igazából nincs valós veszély.



Van kedvenc afrikai állata?

Mindig megdöbbent az itteni állatbőség, az állatok jelenléte, hogy az út mellett elefántok, zebrák, zsiráfok sétálnak. Az ember picinek érzi magát a természethez képest. Talán az oroszlán a kedvencem, mert furcsa szokásai vannak, lusta állat, ugyanakkor nagyon nemes.

 

Az orvvadászat mennyire jellemző Kenyában?

Kenya, mint a legtöbb afrikai ország, elég korrupt, de a vadőrök nem korruptak. Nagyon szigorúan veszik a parkbelépőket, mindenkinek jegyet kell venni. Teljes erővel keresik az orvvadászokat. Ha fegyver van az orvvadásznál, akkor le is lövik azonnal.

Szigorúan veszik a vadvédelmet, de szükség is van rá, hiszen például alig-alig látunk ma már orrszarvút. Úgy próbálják őket védeni, hogy vannak olyan emberek, akiknek az a munkájuk, hogy orrszarvúcsaládokat követnek, és gyakorlatilag velük élnek.

 

A férfi, aki Kenyában találta meg a boldogságot – Beszélgetés Pamlényi Miklóssal, a Jambo Rafiki Travel tulajdonosával – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

 

Ha valaki Kenyába utazik, milyen védőoltásokkal kell felkészülnie?

Én már elég régóta kint élek, és nincs védőoltásom. Ami veszélyt jelent itt, az a malária. Lehet rá szedni gyógyszert megelőzésképpen, de senkinek sem javasoljuk, mert elég komoly káros mellékhatása van a belső szervekre nézve. Úgy jelentkezik a malária, hogy az ember náthásnak érzi magát, folyik az orra, fáj a feje, az ízületei és a bőre viszket. A férfi, aki Kenyában találta meg a boldogságot – Beszélgetés Pamlényi Miklóssal, a Jambo Rafiki Travel tulajdonosával – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/Minden sarkon lehet kapni malária tesztet.Ha az eredmény pozitív, kapunk egy gyógyszert, és másnap már tünetmentesek vagyunk.

Nem akkora esemény a malária, mint amilyennek mi otthon hisszük. A feleségem egy évben kétszer kap maláriát, én még egyszer sem kaptam.

A maláriaszezon április-májusban kezdődik, és eltart júliusig.

 

 

Mekkora magyar kolónia él kint?

Olyan harminc-ötven fő között. Ezen a részen csak én élek. A fővárosban vannak diplomaták, van, aki az IBM-nél dolgozik. Fenn északon titánt találtak, és a titán bányában is dolgoznak magyarok, jó páran pedig rózsatermesztéssel foglalkoznak.

 

 

Mennyire tartanak össze kint a magyarok?

Nem nagyon tudunk összetartani, mert messze élünk egymástól. A környéken például, ahol én lakom, 160 kilométeres körzetben nem él magyar egy sem. Nehéz összetartónak lennünk, mert nem lehet. Kenya óriási.

 

A férfi, aki Kenyában találta meg a boldogságot – Beszélgetés Pamlényi Miklóssal, a Jambo Rafiki Travel tulajdonosával – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

 

A további életét Kenyában képzeli el?

A mai eszemmel, ebben a pillanatban igen.


A felesége családja könnyen befogadta?

Igen, nem volt ezzel problémám. A feleségem a Kenyában élő 42 törzs egyikének a tagja. A szülei tőlünk 700 km-re élnek, egyszerű parasztemberek. Tiszta szívűek, vendégszeretők, mosolygósak, aranyosak. Igazán örömmel fogadnak mindig. Ha megyek hozzájuk, leölnek egy kecskét, vagy egy csirkét. Nagy becsben tartanak. Nagyon büszkék arra, hogy a lányuknak muzungu (fehér ember) párja van.

A férfi, aki Kenyában találta meg a boldogságot – Beszélgetés Pamlényi Miklóssal, a Jambo Rafiki Travel tulajdonosával – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Egy kenyai lány számára büszkeség, ha egy fehér párt talál magának?


Igen. Nagyon sok lány szeretne fehér embert. Más a kultúránk, másként élünk. Van bennük egy kis kimozdulási vágy, romantikusnak találják a fehér embereket. Mi udvarlósabbak vagyunk, a fekete férfiak nem annyira. Mint nő, vágynak egy romantikus fehér ember társaságára. Különösen itt a part mentén téma ez, ahol amúgy is elég sok fehér ember van. Itt a lányok örömmel veszik, ha fehér ember közelébe kerülhetnek. Sok fehér férfi jön ide feleséget keresni. Nagyon sok eszköze van egy fekete lánynak arra, hogy kimutassa a szerelmét a férje iránt. Én érzem a különbséget, mivel otthon már kétszer elváltam. Egy kenyai lány nem keveri össze a dolgokat. Ő megcsinálja az ő feladatát, én meg teszem az én dolgom. Mindig megteszi azt, ami bele van nevelve, és tudatja, hogy mit érez a párja iránt. Nagyon családcentrikusak. Szerintük a család alapja a nő szívében rejlik.

 

Nagyon mások a kenyai nők, mint a magyar nők?

Amikor elkezdtem itt mosógépekkel foglalkozni, akkor azt hittem, hogy ez egy nagyon egyszerű történet lesz. Ha egy nőnek van férje és egy-két gyereke, akkor két-három órát tölt naponta mosással. Azt gondoltam, hogy itt a mosógép egy szuper tuti üzlet lesz, mert mosógéppel három óra helyett húsz perc alatt végezhetnek a mosással. Nem így történt. A kenyai nőket nem zavarja az, hogy kézzel kell mosni a patakban, vagy a kádban. Itt nem téma a mosógép, nem téma a nő kényelme. Fontos, hogy a család rendben legyen tartva. A nejem például felkel hajnalban, és kimossa a ruháimat, amiket előző nap viseltem. Én sose mondtam, hogy tegye ezt meg. Ő így van bekódolva, azt mondja, hogy ez normális az ő kultúrájában. A nejem 33 éves és 13 éve így csinálja. Nagyon nagy tisztességnek számít egy férfi számára, hogy ha hazajön a munkából, a felesége megmossa a lábát. Én nem szerettem ezt. Egy évembe került, mire kineveltem belőle. Naponta takarít. A háznak tisztának kell lennie, az étel mindig készen van. Ételt nem dobunk ki, hanem hasznosítjuk. Odaadjuk a szomszédnak, vagy a biztonsági őrnek. Másként gondolkodnak, mint mi. És ez jól működik. Egyszerűbben. Nincs annyi komplikáció, mint a fehér nők esetében.

 A férfi, aki Kenyában találta meg a boldogságot – Beszélgetés Pamlényi Miklóssal, a Jambo Rafiki Travel tulajdonosával – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

 

Hát igen, az európai nő szerintem valahol keresi a helyét itt az emancipált világban.  Annyi kötelességünk lett, annyi az elvárás velünk szemben, hogy egy kicsit el is férfiasodtunk talán. Szabadabbak lettünk, de ennek megvan az ára.

Így van.

A férfi, aki Kenyában találta meg a boldogságot – Beszélgetés Pamlényi Miklóssal, a Jambo Rafiki Travel tulajdonosával – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Tehát akkor Kenyában még a klasszikus férfi-nő felállás a jellemző…

Igen. A feleség az feleség, a férj az férj, és élik az életüket.


És mi a helyzet az egyenjogúsággal?

Itt az egyenjogúság nem kérdés. Azt a szót, hogy emancipáció, nem is ismerik. Nagyon sok törzs van Kenyában. A 42 törzs 42 fajta kultúrát jelent. Például a maszájoknál a nő nem is ember. A nőket adják-veszik, úgy kezelik, mint egy tárgyat. A nő arra van, hogy gyereket szüljön, és a házat rendben tartsa. Régen egész Afrika ilyen volt. Eladták a nőt 10-20 kecskéért, vagy marháért. Ez ma már azért annyira nem jellemző, de a legbelső kenyai területeken még mindig így van. A maszáj ma is veszi a feleségét.

Itt a tévében a híradó is főként Afrikáról szól. Vigyáznak arra, hogy ne nagyon mutogassák, hogy Európában, vagy Amerikában hogyan működik az élet a férfiak és a nők között.

 

 

Akkor végül is lehet, hogy azért boldogok a kenyaiak, mert nem látják, hogy létezik más is, amire esetleg vágyakozhatnának…

Igen. Itt a boldogsághoz nem kell autó, nem kell óra, nem kell ékszer, vagy száz cipő. Egyszerűen elég az, hogy süt a nap, és hogy felkelek, és feltörök egy kókuszdiót. Itt egyszerűbbek az igények. Kevesebb kell a boldogsághoz, mint nekünk otthon. Nekem otthon nagyon szép kocsim volt. Most személyi használatra van egy tizenkét éves dzsipem. Sosem volt tizenkét éves kocsim, csak ifjonti koromban. Az ember itt átértékeli a dogokat, és megtanul másként élni.

 

A férfi, aki Kenyában találta meg a boldogságot – Beszélgetés Pamlényi Miklóssal, a Jambo Rafiki Travel tulajdonosával – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

 

Van olyan dolog, amit nehezen tudott megszokni?

Az ember elfogad itt mindent. Például gyakran elmegy az áram. Ilyenkor fogjuk magunkat, beülünk a kocsiba, és lemegyünk a helyi kocsmába, ahol biliárdozunk, beszélgetünk. Ott van aggregátor, úgyhogy nézhetjük még a tévét is. Amikor visszajön az áram két, vagy három óra múlva, akkor hazajövünk. Magyarországon, ha elmegy az Internet, akkor már a hajunkat tépjük, szinte nem is tudunk élni. Itt elmegy az áram, és nem érdekel senkit. Majd visszajön. Nem esünk pánikba. Van gyertyánk, nem tartunk sok ételt a hűtőszekrényben pont emiatt. Átrendeztük az agyunkat, berendezkedtünk arra, hogy itt bizony néha nincs áram.

A férfi, aki Kenyában találta meg a boldogságot – Beszélgetés Pamlényi Miklóssal, a Jambo Rafiki Travel tulajdonosával – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Van honvágya?

Mivel az utazási iroda révén sok magyar jön hozzánk, így nincs. A magyar szó, a kultúránk eleinte hiányzott, amíg még nem a turizmussal foglalkoztam. Ma már, amikor egy sör mellett leülök beszélgetni a magyar vendégekkel, egy picikét otthon érzem magam. Szóval nincs honvágyam. Ha hazamegyek Magyarországra, egy hét után már vágyok vissza Kenyába.

 

Kiknek ajánlja Kenyát?

Nem olcsó Kenyába jönni, csak a repülőjegy önmagában kétszázezer forint. Két embernél ez majd’ félmillió. Ezt ki kell tudni fizetni. A turisták, akik hozzánk jönnek, emiatt általában olyan 35 és 60 év közöttiek.  A szállodák viszont nem drágábbak, mint bárhol máshol a világban.

Mindenkinek ajánlom Kenyát, aki kíváncsi a világ egy egészen más pontjára, egy másfajta gondolkodásra. Itt minden más. Itt egyszerűen csinálják a dolgokat, és működik. Nem unió kompatibilis az étterem, az országút, nem unió kompatibilis semmi, és mégis jó. Nincs agyonszabályozva minden. Szabadabb a lelkük, a gondolkodásuk, szabadabb minden.

 

Napokon keresztül tudnék Kenyáról mesélni. Nagyon szeretem Kenyát. Picit a második hazámnak is tekintem, a lelkem megnyugodott itt. Szeretve vagyok a feleségem által, és úgy érzem, hogy az ország is szeret.

 

Fotók forrása: Pamlényi Miklós
Grafika: P. Horváth Zsuzsi

 

A férfi, aki Kenyában találta meg a boldogságot – Beszélgetés Pamlényi Miklóssal, a Jambo Rafiki Travel tulajdonosával – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/