Akit az Isten jókedvében teremtett - Beszélgetés Szabóné Mákos Margit amatőr festőművésszel – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

Akit az Isten jókedvében teremtett

Beszélgetés Szabóné Mákos Margit amatőr festőművésszel

 

 

 

Akit az Isten jókedvében teremtett - Beszélgetés Szabóné Mákos Margit amatőr festőművésszel – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/


Akit az Isten jókedvében teremtett - Beszélgetés Szabóné Mákos Margit amatőr festőművésszel – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Margitot, Margót még a tatabányai Bányász Képzőművész Kör „hőskorából” ismerem. Amikor annak idején zöldfülű kezdőként odakerültem, ő már a szakköri élet egyik központi alakja volt. Folyton pörgött, mindig zajlott körülötte az élet. Szerettem nézni, ahogyan alkotott, mert sokat lehetett tanulni tőle. A napokban a 67. önálló kiállításának a megnyitóján jártam a tatabányai Népházban található könyvtárban. A helyszín szimbolikus jelentőséggel is bír, ugyanis a könyvtár a Bányász Képzőművész Kör egykori helyszínén működik. Azon a helyen, ahol a levegőt sok-sok éven, évtizeden keresztül a festékek és a fixatív illata töltötte be…

Névjegy: Szabóné Mákos Margit 1952-ben született Tatabányán. Gyermekkora óta vonzódik a művészetekhez. 1965-ben csatlakozott a tatabányai Bányász Képzőművész Körhöz. Azóta a festés és a rajzolás végigkíséri az életét. 41 éven keresztül a villamos energia iparágban dolgozott, s az MVM Észak- Budai Fűtőerőmű Kft gazdasági igazgató-helyetteseként ment nyugdíjba 2011-ben. Házas, három gyermek édesanyja.

 


Akit az Isten jókedvében teremtett - Beszélgetés Szabóné Mákos Margit amatőr festőművésszel – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Akit az Isten jókedvében teremtett - Beszélgetés Szabóné Mákos Margit amatőr festőművésszel – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Villámportré:
Legkedvesebb festőd? - Klimt
Legkedvesebb zenéd? - Debussy: A tenger
Mi az a három szó, ami a leginkább jellemző rád? - Kitartás, célratörés, gyorsaság.

 

 
A kiállított képeidet látva nagyon sokoldalú, sokarcú művész vagy. Megkérdezhetem, hogy mi a horoszkópod? Hiszel egyáltalán a horoszkópokban?

Igen, hiszek bennük. A Kos jegyében születtem. A kínai horoszkóp szerint sárkány vagyok, az indián horoszkóp szerint pedig sólyom. Minden horoszkóp szerint a tűz jegyében születtem. Szerintem általában illik rám, amit írnak rólam.


Úgy tudom, hogy fiatalon a rajzoláson kívül a színjátszás és az írás is érdekelt. Miért épp a rajzolás és a festészet maradt az örök szerelem?

Jó kérdés. Sokáig nem tudtam dönteni. Írni is szerettem volna, és játszani is, de festeni szerettem volna a legjobban. A mai eszemmel a filmszakmában találtam volna meg mindent: a hangot, a zenét, a színeket és formákat, valamint a játékot egyaránt. Biztosan jó filmrendező lett volna belőlem.


Hogyan kerültél annak idején a Bányász Képzőművész Körbe? Hány éves voltál akkor? 

A tatabányai Árpád Gimnáziumba jártam, idén lesz a 45 éves osztálytalálkozónk. A gimivel együtt kezdtem a Bányász Képzőművész Körben tevékenykedni 14 éves koromban. Mivel több gyermek-rajzversenyen is sikeresen szerepeltem általános iskolás koromban, az anyukám elvitt Krajcsirovits Henrikhez, aki örömmel fogadott a szakkör kiscsoportjában, mert abban az időben külön voltak a gyerekek és a felnőttek.


Akit az Isten jókedvében teremtett - Beszélgetés Szabóné Mákos Margit amatőr festőművésszel – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Mi a legkedvesebb emléked a szakkörös időszakból?

Az akkori szakkör álomvilág volt. Krajcsirovits tanár úrnak az aurája átölelt minket. Szakmailag és emberileg is sokat kaptam tőle. Rengeteg élményem van abból az időből, ami kedves számomra, mégis talán azt mesélem el, ami később szállóigévé vált a szakkörben. A tanár úr finoman szokta a tudtunkra adni, ha valami hibát vétettünk. Például, rámutatott a képre, s megszólalt:” ilyen szoknyát és olyan blúzt”. Ebből már tudtuk, hogy a képen szereplő színek nem harmonizálnak. Egy alkalommal nekem is hasonló megjegyzést tett a képemre, de bennem bujkált a kisördög, s az válaszoltam neki, hogy „fogod ezt még a kiállításomon dicsérni.”, hisz ő a kiállításokon csak jókat mondott az alkotásokról.



Ha jól tudom, ma már nem vagy aktív szakköri tag, és csak a nyári művésztelepeken szoktál időnként részt venni. Mi ennek az oka?

Én egy kísérletező alkat vagyok. Engem nem elégít ki, ha valamit megtanultam. Nem tudok egyféle képet készíteni évtizedeken keresztül. A szakkörre pedig sok éven át ez volt a jellemző (széken ülő modell, pasztellel, minden alkalommal). Nekem szükségem van a szárnyalásra. Kell, hogy tetsszen a modell, legyen különleges a beállítás, a színharmónia, legyen változatos téma és technika, különben csak erőlködés lesz az egész. Persze, ha oktatás jelleggel állítják be a modellt, s tanulmányok, krokik készülnek más a helyzet. Azt meg kell oldani, ha tetszik, ha nem.
Az utóbbi két évben többen is kezdeményeztük a szakköri foglalkozások megújítását, amit Rochlitz Gyuri a képzőművész kör jelenlegi vezetője is támogat. Én is adtam némi segítséget az új technikák gyakorlati bevezetéséhez, ami aztán elkezdte bevonzani a fiatalokat is.


Akit az Isten jókedvében teremtett - Beszélgetés Szabóné Mákos Margit amatőr festőművésszel – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/



Többféle technikával készült alkotást láttam már tőled különböző kiállításokon. Hányféle technikát ismersz?

Visszatérve a régi szakkörös időkre, amikor a bányától jelentős anyagi támogatást kapott a művészet minden területe, így a képzőművészet is, ezért sokféle festék, papír, és eszköz állt a rendelkezésünkre. Krajcsirovits tanár úr pedig minden technikára megtanított minket, amit a főiskolán tanult, később pedig tanított. Akkoriban festettünk ecsettel és késsel, farostra és vászonra, olajjal és akrillal. Készítettünk akvarellképeket különböző akvarell technikákkal (nedves, száraz, sózott, batikolt stb.) Tanultuk a papírmetszet és a linómetszet technikáját, voltak szobrászok és fém művesek. Dolgoztunk szénnel, különböző száraz és zsíros krétákkal, tussal, grafittal stb. Megismertünk többféle monotípiát (olaj monotípia, hengeres monotípia, akvarell monotípia stb.). Kipróbáltuk a textil batikot, készítettünk mozaikokat is. A technikák mellett változatos volt a téma is: a hokedlitől, a bányász csendéleteken és virágokon át, a tájképekig mindent csináltunk. Sokan festettünk elvont témájú fantáziaképeket is.
A szakköri tanulmányaimon kívül különböző tanfolyamokon ismerkedtem meg további technikákkal, amelyek közül a selyemfestészetet emelném ki, hiszen húsz évig kísérleteztem vele.


 

 

Hogyan kerültél kapcsolatba a selyemfestéssel? Kitől tanultad?

Az egyik közös festőtársunk, Wilhelm Éva keramikushoz fűződő barátságom vezetett a selyemfestéshez. Éva Németországba költözött még a nyolcvanas évek végén. Az az igazság, hogy őt kezdte izgatni a selyemfestés. akkoriban Németországban ez igen felkapott volt. Mindent meg lehetett venni hozzá, s a technikai ismereteket is megkaptuk. Együtt kezdtünk pici kis képeket festeni az alaptechnikákkal.

Akit az Isten jókedvében teremtett - Beszélgetés Szabóné Mákos Margit amatőr festőművésszel – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

 

Ez mennyire számít drága technikának?

Annakidején Németországban szereztem be a szükséges anyagokat, festékeket, ami akkor az olajfestés anyagárának a többszörösét jelentette keményvalutában. Szerencsémre a főállásomban nagyon jól megfizettek, így finanszírozni tudtam a drága anyagokat. Ma már Magyarországon is beszerezhető az iskolai minőségű anyag, ami nem sokkal drágább, mint az olajfesték, vagy az akrilfesték. Viszont a professzionális festék, a kontúr és a minőségi hernyóselyem most is drága.


Akit az Isten jókedvében teremtett - Beszélgetés Szabóné Mákos Margit amatőr festőművésszel – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/ Akit az Isten jókedvében teremtett - Beszélgetés Szabóné Mákos Margit amatőr festőművésszel – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
A selyemfestésen kívül melyik technika áll a legközelebb a szívedhez?

A kedvenc technikáim az életem során sokszor változtak. Voltam akvarellrajongó, szerettem a monotípiát, a krétákat, ma viszont legjobban akrilfestékkel szeretek vászonra festeni. Szívesen használom a festőkés készletemet is. Azért élvez előnyt számomra az akrilfesték az olajjal szemben, mert gyorsan szárad, nem kell hetekig szárítgatni, hogy a csúcsfényeket felvihessem rá. Mint már említettem, a heves vérmérsékletem miatt szeretem a gyors, ütős, mindent elragadó festési módszert. Meglátni, megszeretni és azonnal megalkotni! Ez az én módszerem. Sokszor éreztem kudarcot egy-egy művésztelepen, amikor mindez nem volt jelen. Mentem a többiekkel, s szerelem helyett a megalkuvás motivált a festészetben, ami rányomta a bélyegét az alkotásokra.



Van egy emlékem veled kapcsolatban. Az egyik művésztelepen a rajzteremben már vagy egy órája vesződtem egy csendélettel. Egyszer csak odatelepedtél a mellettem lévő asztalhoz a rajztábláddal, és a pasztellkrétáiddal, majd mintegy tíz perc leforgása alatt elkészítetted a képed, ami ráadásul igencsak jó lett. Mindig ilyen gyorsan dolgozol?

Igen. Türelmetlen típus vagyok. Mindent egyszerre szeretnék megoldani. Ha tehetném úgy habzsolnám az életet, mint akit éheztetés után beengednek egy bőségesen terített asztalhoz. Kicsit az impresszionistákhoz hasonlítok abban, hogy a pillanatnyi benyomást szeretem megragadni. Ha nem teszem, elszáll az ihlet. Tavaly nyár végén csőtörés miatt szétázott a lakásunknak az a része, ahol festeni szoktam. A padló lassan száradt ki, így a felújítás hónapokig tartott. Karácsonyra lett kész minden. Januárban álltam neki több hónapnyi kihagyás után először festeni. Mint, aki a börtönéből szabadult, ontottam a képeket, melyekből a jelenlegi kiállítás nagyobb része lett kiválogatva.


Akit az Isten jókedvében teremtett - Beszélgetés Szabóné Mákos Margit amatőr festőművésszel – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Nagyon termékeny művész vagy. Mi a sorsa az elkészült képeidnek? Elajándékozod, eladod őket? Esetleg az otthonod falát díszítik?

Vegyes a sorsuk. A legkisebb része a képeknek, ami értékesítésre kerül. Régebben elvből nem adtam el képeket. Nem akartam, hogy az üzlet befolyásoljon a tevékenységemben. A jelenlegi anyagárak és a nyugdíj rákényszerít arra, hogy néhányat eladjak. Az értékesítési árakban legtöbbször csak az anyagárat érvényesítem, hisz a festés nem munka, hanem élvezet. A festményeim jó részét elajándékozom, ha már néhány kiállításon bemutattam őket. Szerencsére a családom tagjai és a barátaim szeretik a festményeimet, az ő lakásaikban mindig láthatom a nekik ajándékozott képeimet. A saját lakásom falain mindig az aktuális kedvenceim láthatók. Egy-két nagyobb volumenű kiállításhoz szükséges alkotás mindig készenlétben van bekeretezve a lakásomban. Jelenleg 95 képem van kiállítva, s a falak otthon még így sem üresek. Ha megszorítanának egy rövid határidővel, néhány napon belül gond nélkül össze tudnék szedni még egy kiállításnyi anyagot.


Mi az, ami időről időre arra késztet, hogy valami újat alkoss?

A kézügyesség genetika, ajándék a felmenőktől. E mellé végtelen szorgalom, kitartás, alázat szükséges véleményem szerint, de a legfontosabb az a belső kényszer, ami megmagyarázhatatlan. Nem tudom, hogy most éppen miért kell festenem, de kell. Kikívánkozik valami belőlem, ami mindaddig feszít, amíg le nem vezetem az alkotással. A végeredmény abban a pillanatban nem fontos a számomra. Nem akarok mindenáron remekművet alkotni, mert az görcsöt okoz, s kudarchoz vezet. Ha elkészültem kirakom a festményt a szobában, s közben kiderül, hogy az lett-e belőle, amit akartam, vagy sem.


Akit az Isten jókedvében teremtett - Beszélgetés Szabóné Mákos Margit amatőr festőművésszel – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

Hogyan zajlik nálad az alkotás folyamata? Fejben előre eltervezed a képet, vagy menet közben, ösztönösen alakítod a színeket és a formákat?

Mindkettő lehetséges. Kettéválasztanám a látvány utáni festészetet a kreatívtól. Ha látvány után festek fontos, hogy valami megragadjon benne. Ha így van, akkor általában gyorsan elkészül a kép, és jó.

Ha kényszerfestésről van szó, megalkuvás a festőtársakkal való együttlét miatt, általában nem jön össze elsőre. Sokszor átfestem, javítgatom, a vége mindig az lesz, hogy műteremben hozok össze belőle képet, ami már nem ugyanaz lesz, mint a látvány. Ebben az esetben a tudatosság alakítja át a képet.

 

 

A fantáziaképeknél általában megálmodom az egészet. A végeredmény ebben az esetben is eltérő lehet: vagy sikerül az álmokat vászonra, papírra vetni, vagy nem úgy alakul, ahogy elképzeltem. Ettől még lehet jó is. Bizonyos technikáknál, mint az akvarell-monotípia a formák és színek véletlenszerű alakulásába kell utólag belelátni a mondanivalót, s néhány biztos vonallal ráerősíteni.

 

 

Akit az Isten jókedvében teremtett - Beszélgetés Szabóné Mákos Margit amatőr festőművésszel – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/

 

Úgy tudom, sokat utazol. Merre jártál eddig a világban?

Sokat utazom, de nagyon sok esetben visszatérek egy-egy kedves helyre. Van ahova évente többször is, annak ellenére, hogy még sok mindent nem láttam a világból. Hazánkon belül szinte minden zegzugot bejártam (népi táncosként, művésztáborok, s nem utolsó sorban a villamos energia iparági ellenőrzéseim során). Külföldi utazásaim: USA, Florida, Kanada, Tunézia, Görögország, a régi Jugoszlávia minden állama, Románia, Bulgária, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Németország, Olaszország, Anglia, Spanyolország, Svájc.


Akit az Isten jókedvében teremtett - Beszélgetés Szabóné Mákos Margit amatőr festőművésszel – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/



Melyik úti célod volt rád a legnagyobb hatással?

Imádom a Horvát tengerpartot, az Isztriát. Porec egy kis ékszerdoboz számomra. Az Alpokkal úgy vagyok, mint Petőfi a Kárpátokkal: „tán csodállak, ám de nem szeretlek”, pedig évente többször ellátogatok oda. Viszont a déli Kárpátok elvarázsol. A sivatag pedig olyan volt számomra, mintha hazaérkeztem volna. Megmagyarázhatatlan kényszert éreztem, hogy megfürödjek a homokban. Hemperegni szerettem volna benne, s ordítani a gyönyörtől. Úgy éreztem, hogy itt van ez a semmi, ami egyben minden, a táj.


 

 

Ilyenkor viszed magaddal a rajzeszközeidet is, vagy inkább a hazaérkezésed után, emlékezetből, otthon alkotsz?

Festőeszközök nélkül nem megyek sehova. Az idő dönti el, hogy csak fotókkal és vázlatokkal térek-e haza, vagy kész festményekkel. Mindegyiknek van előnye és hátránya is. Fotóról nem festek. Szeretem a saját vázlataimat. A fotók átlapozásával, csak az élményeimet elevenítem fel egy műtermi munkánál. A vázlatokra építem a képet az élményeimmel fűszerezve, amelyeket a tárlatlátogatóknak szeretnék a festészet nyelvén közvetíteni.


Akit az Isten jókedvében teremtett - Beszélgetés Szabóné Mákos Margit amatőr festőművésszel – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Bennem az a kép alakult ki bennem rólad, hogy téged az Isten biztosan jókedvében teremtett. Kaptál szépséget, tehetséget, jó munkahelyet, három gyönyörű gyermeket, és egy boldog házasságot… Boldog embernek tartod magad? Esetleg voltak a te életedben is nehezebb időszakok?

Boldog vagyok, mert boldog akarok lenni. Mindig igyekeztem boldoggá tenni magam. Voltak és vannak objektív körülmények, amik adottak. Ezek miatt én soha nem keseregtem, inkább igyekeztem a környezetemet befolyásolni abba az irányba, hogy megtalálhassam a lehetőséget bármilyen területen a kibontakozásra.

Akit az Isten jókedvében teremtett - Beszélgetés Szabóné Mákos Margit amatőr festőművésszel – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/
Szerintem az élet megtanított alkalmazkodni a körülményekhez. Az apai nagyszüleim Erdélyben éltek, ritkán láttam őket, de mérhetetlen volt bennem a szeretet, amit irántuk éreztem. Kisgyermek koromban az anyai nagyszüleimmel élünk egy háztartásban, amint férjhez mentem, a párom édesanyjával és nagymamájával laktunk egy fedél alatt hat évig. Az elmúlt három évtizedben pedig folyamatosan 2-4 generációs együttélésben van részem. Mivel együtt élek az idősebb generációkkal, közvetlen közelről szembesültem az öregséggel, betegséggel, s a halál különböző fajtáival.

De ellensúlyként napi szinten együtt vagyok az ifjúsággal (gyerekeimmel és unokáimmal), akik a friss vért, a megújulást hozzák az otthonomba.

Hogy voltak e nehéz időszakok az életemben? Hát persze, hogy voltak. 41 éves koromig tanultam levelező tagozatokon három gyerek mellett. Nem volt könnyű. A közgazdasági szakterület kényszerpályaként indult az életemben, de igyekeztem ezen belül olyan szakágazat felé orientálódni, ami kreativitást igényel, ami változatos (pl. pénzügyi tervezés és elemzés). Több fiatal közgazdász tanulmányait segítettem azzal. hogy a külső konzulensük lettem. Mindegyik sikeresen megírta a diplomamunkáját, ami nekem is sikerélményt okozott. A „kényszerpályámon” eljutottam a legmagasabb beosztásig, ami egy iparvállalatnál elérhető. Igyekeztem a szakmához is, mint a festészethez kellő alázattal közelíteni. A tolerancia barátságokhoz vezetett, a barátság szeretethez, a szeretet pedig a boldogsághoz. A sikereim titka, hogy meg tudtam küzdeni a kudarcélményeimmel, s a szívem mélyén is legyőztem mindazt, ami negatív volt az életemben. Új erőt adtak a kudarcaim a további küzdelemhez, ami viszont jó volt.


Akit az Isten jókedvében teremtett - Beszélgetés Szabóné Mákos Margit amatőr festőművésszel – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/



Három gyermek mellett hogyan tudtál időt szakítani a tanulásra és az alkotásra? Volt segítséged?

Nem volt könnyű, de szerencsés ember vagyok, mert a széles, nagy családom: a szüleim, a férjem családja, a testvérem és a gyermekeim mindig mellettem álltak. Kezdetben a szüleim segítettek be a gyereknevelésbe, a gyermekeim ellátásába, s a férjem helyettesített a házimunkában, ha dolgoztam, vagy festőtáborban voltam. A nyugdíj előtti öt év volt a legnehezebb, mert Budapesten dolgoztam reggeltől estig, de szerencsémre a párom már nyugdíjas volt és ellátta a teljes háztartást, az akkor még csak négy unokát is beleértve. Nappal dolgoztam, éjjel festettem. Alig aludtam 2-3 órát, de nem adtam fel a festést, mert az életemet jelenti. A családomat csak hét végén láttam, amikor nagy családi ebédeket rendeztem, hogy magamhoz kössem őket. Sikerült.


Mi az a terület, amiben még szeretnél továbbfejlődni?

Mindenben. Soha nem vagyok magammal elégedett, többet akarok tudni az egészről.


 

 

Van kinek továbbadni a stafétabotot?

Meglepő volt számomra az a kimagasló érdeklődés, amit festőtársaim és a fiatalok tanúsítottak a gyakorlati bemutatóimon. Régebben a középiskolákban is volt érdeklődés a selyemfestés iránt, több alkalommal tartottam gyakorlati bemutatót. Az unokáim imádnak festeni, tehetségesek. A jövő zenéje, hogy a nyomomba lép e valaki a családból. Érzi e majd valaki azt a belső kényszert, ami a festészet útjára vezeti?

 


Szabóné Mákos Margit kiállítása 2015. március 5-ig tekinthető meg a tatabányai József Attila Megyei és Városi Könyvtár Népház úti Fiókkönyvtárban.

 

Grafikai szerkesztés: P. Horváth Zsuzsi

 

Akit az Isten jókedvében teremtett - Beszélgetés Szabóné Mákos Margit amatőr festőművésszel – írta: P. Horváth Zsuzsi, „Tilos az A” Webmagazin, Tatabánya, http://www.tilos-az-a.hu/